Vlagyimir Putyin szerint minden bizonnyal Dmitrij Medvegyev egyik gyerekes hibája lehetett, hogy kicsit technikabolond volt. 2010-es amerikai elnöki útján egy hivatalosan még ki sem jött iPhone 4-et zsákmányolt személyesen Steve Jobstól, két évvel később pedig majdnem elolvadt, amikor Mark Zuckerberggel fényképezkedhetett együtt Moszkvában. A twitterezgető Medvegyev azonban mégis megérthetett valamit az idők szavából, amikor 2009-ben egy olyan országos programot hirdetett meg, amelynek a célja az volt, hogy modernizálja az orosz gazdaságot olyan, eddig a nehézipar javára elhanyagolt iparágak támogatásával, mint az atomkutatások, az űrtechnológia, vagy épp a gyógyszeripar. Ha a Medvegyev akkori „Hajrá Oroszország!” című kiáltványában foglaltak legalább részben valóra váltak volna, Moszkva ma nem lenne olyan kínosan kiszolgáltatva a kőolajárakhoz kötött gázexportnak, talán a rubel sem gyengült volna egy év alatt 40 százalékot a dollárhoz képest, és a GDP sem esett, illetve a munkanélküliség sem emelkedett volna ekkora mértékben.
A Medvegyev-féle program külföldön és belföldön is legnagyobb visszhangot kapó részlete az orosz Szilícium-völgyként elhíresült Szkolkovo Innovációs Központ volt. A tervek szerint 2020-ra már 50 ezer kutató és szakember munkáját fogta volna össze ez az intézmény, ami főként az orosz szürkeállomány legjavának hagyományos kiáramlását hivatott volna megakadályozni. Az akkori államfő, Medvegyev nagyobb szabadság és vállalkozásbarát környezet ígéretével csalogatta a partnereket a projekthez, ami a kezdeti szkepticizmus dacára kimondottan sikeresen indult. Sikerült például partneri megállapodást kötni a Massachusetts Institute of Technologyval (MIT), a
Cisco 100 millióval szállt be a befektetésbe, a Szkolkovóhoz csatlakozó start upok száma pedig dinamikusan növekedett: míg 2011-ben 332, egy év múlva már 793, 2013-ra pedig már több mint ezer cég működött a keretein belül. A külföldi tőke elkezdett beáramlani az országba. A Moszkva külvárosában található Szkolkovo központ köré francia építészek a világ legzöldebb luxusvárosát tervezték meg, amely öt, különböző technológiának megfelelő városrészből állt volna, és maga fedezte volna villamosenergia-szükségletét napelemek, szélerőművek és geotermikus kutak segítségével. Medvegyev azonban mindezzel túllépett saját hatáskörén, legalábbis Putyin rögtön hozzálátott a projekt visszavágásához, amikor visszatért az elnöki hatalomba. 2013-ben azzal gyanúsították meg a fejlesztésekre szánt összegek felett diszponáló alapítványt, hogy 750 ezer dollárt fizettek ki az egyik ellenzéki politikus, Ilja Ponomarjov részére. Az alapítvány pénzügyi igazgatójánál házkutatást tartottak, és sikkasztás vádjával büntetőeljárást indítottak ellene. A Szkolkovót támogató legfontosabb nevek – Dmitrij Medvegyev és Vlagyiszlav Szurkov – azóta gyakorlatilag eltűntek a politika fókuszából. Elsőként Szurkov, a putyini rendszer egyik fő ideológusa távozott miniszterelnök-helyettesi posztjáról, Medvegyev pedig szépen lassan kopott ki a legbefolyásosabb politikusok közül. Szkolkovo költségvetését idén 40 százalékkal csökkentették.
Az internet területén számos szigorítást vezettek be: az orosz oldalak szervereinek az Orosz Föderáció területén kell lenniük, és a napi 3000-es olvasottságot meghaladó blogoknak regisztrálniuk kell egy állami rendszerben.
2014 első nyolc hónapjában több orosz hagyta el szülőföldjét, mint 1999 óta valaha. A közösségi hálókon rendre alakulnak az „Ideje lelépni?”, és hasonló neveket viselő csoportok. Nina Zavrieva, a Pinterest analógiájára létrehozott Chanellkit nevű sikeres moszkvai start up cég egyik alapítója számos start up cégről tud, amelyeket alapítóik az Egyesült Államokba, New Yorkba, San Fransiscóba vagy egyenesen Írországba vittek ki. „Az emberek proaktív módon keresik a lehetőségeket Oroszországon kívül” – nyilatkozta Zavrieva a Foreign Policynak. Természetesen ők maguk sem terveznek már sokáig maradni.
Bill Browder, Oroszország egykori legnagyobb külföldi befektetési alapjának vezetője a következőképppen írta le a légkört: „Ha van egy sikeres vállalkozásod, megvan a kockázata annak, hogy elveszik tőled.” Bár az élet a válság miatt most átmenetileg olcsóbb és egyszerűbb a vállalkozások számára, Edward Senderovics cégvezető szerint egyszerűen őrült az, aki marad.
2015. 05. 15. (XIX/20)
