hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Még mindig tart az Ebola elleni küzdelem
Nem látszik az alagút vége

2014. 08. 22.
Továbbra sem sikerült megfékezni a több hónapja tartó nyugat-afrikai Ebola-járványt, amely mostanra már több mint ezer halálos áldozatot szedett. Emiatt múlt pénteken az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, augusztus 12-én pedig az amerikai hatóságokkal együtt engedélyezte, hogy a fertőzött betegeket kísérleti gyógyszerekkel próbálják kezelni.  Szakértők azonban valószínűnek tartják, hogy a járvány még hónapokon keresztül tombolni fog.

A közel öt hónapja azonosított vírus által okozott fertőzés első betege minden bizonnyal egy két éves guineai fiú volt – aki tavaly de­cemberben betegedett meg és hunyt el. Három héten belül követte őt hároméves nővére, édesanyja, nagyanyja és egy ápolónő, aki gondoskodott róla. A családi tragédia pánikot okozott Guéckédou tartomány kórházában, ahol az ápolószemélyzet több tagja is megbetegedett. A temetéseken, ahol nagyon sokan gyűltek össze, a helyi szokásoknak megfelelően a gyászolók az elhunytakat ölelgették, csókolgatták – ennek következtében a testnedvekkel terjedő vírus többeket halálosan megbetegített.
A filovírusokhoz tartozó kórokozó azonosítása azonban csak márciusban sikerült, amikor már a fertőzés több egymástól távoli területen számos áldozatot szedett. Ekkor derült ki, hogy a jelenlegi vírus az 1976-ban a Kongói
Demokratikus Köztársaságban és Szudánban pusztító első „hivatalos” Ebolajárványt okozó kórokozóval csaknem teljesen megegyezik. Ez a fertőzést okozó öt fajta közül a legveszedelmesebb, és a legmagasabb halálozási rátával pusztító Zaire-vírus. Mindezek mellett a járvány terjedését segítette, hogy a korábbi fertőzésekkel ellentétben nem izolált, alig lakott területeken, hanem egy közlekedési csomópont közelében tört ki. Mivel Guéckédou Sierra Leone és Libéria határánál fekszik, a fertőzés hamarosan a szomszédos országokban is megjelent.
Jelenleg az Ebola Guinea, Sierra Leone és Libéria mellett Nigériában fertőz, ahova egy libériai-amerikai állampolgár vitte át a vírust. A Libériából érkező Patrick Sawyer – aki a lagoszi repülőtéren lett rosszul – volt az első áldozat, azóta vele utazó kollégája és egy ápoló is meghalt. Velük együtt a hét első felében már 10 fertőzöttet tartottak számon és több tucatnyian vannak megfigyelés alatt a sűrűn lakott, 20 millió lakosú Lagoszban. Goodluck Jonathan elnök 8,7 millió eurót bocsátott rendelkezésre a járvány elleni küzdelemhez, és felszólította országa vallási vezetőit, hogy tartózkodjanak a nagy létszámú összejövetelektől. Az Ebola terjedését megakadályozandó, egyre több külföldi rendező zárja ki labdarúgó kupamérkőzéseiről az érintett országokat, beleértve Afrika bajnokát, Nigériát.
A korábbi hónapokhoz képest a vírus terjedése felgyorsult, augusztus 7– 9. között, mindössze két nap alatt 69 új fertőzést és 52 halál­esetet jelentettek be a három járványsújtotta nyugat-afrikai országban. Ezzel együtt, a vírus pusztításának közel nyolc hónapja alatt összesen 1848 megbetegedés történt, ebből 1013 volt halálos kimenetelű.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy az érintett országokból a külföldi orvosok elmenekültek. Azok közül, akik ott maradtak, az ápolószemélyzettel együtt már több mint hatvanan meghaltak, és közel százan megbetegedtek. Legutóbb kilenc kínai egészségügyi alkalmazottat zártak karanténba és három, betegekkel foglalkozó spanyol egyházi személy vesztette életét a vírusfertőzés következtében. A libériai Monroviában működő spanyol humanitárius kórháznak be kellett zárnia kapuit az ott dolgozókat érintő halálos kimenetelű fertőzések miatt. Az Ebola sújtotta területeken az orvoshiány miatt más betegségek kezelése is ellehetetlenült.
Ott, ahol megfelelő védőfelszereléssel rendelkeznek az orvosok, mint például az Orvosok Határok Nélkül szervezet bázisain, az egész testet befedő védőruhát a nagy meleg miatt csak körülbelül egy órán át tudják viselni, a megjelenő izzadság ugyanis növeli a testváladékkal terjedő vírus fertőzésének veszélyét. Sok helyen azonban az alapvető védőfelszerelés, például a gumikesztyű és a szájkendő is hiányzik. A Világbank ezért kétszáz millió dolláros vészhelyzeti alapot bocsát rendelkezésre a nyugat-afrikai járvány megállítása érdekében, valamint a közegészségügyi állapotok javítására az érintett országokban.
További hátrány, hogy az Ebola ellen nincs védőoltás, noha több gyógyszeripari cég igyekszik ellenanyagot előállítani – ezek azonban még kísérleti stádiumban vannak. Igaz ez a ZMappnak nevezett szerre is, amelyet eddig három személyen teszteltek. Közülük ketten, Kent Brantly és Nancy Writebol egy amerikai humanitárius segélyszervezet munkatársai. Ők Libériában betegedtek meg, és az ellenanyag beadása után állapotukban jelentős javulás állt be.
A ZMappnak hívott, korábban csak főemlősökön kipróbált koktél három különböző antitestből áll. Állatkísérletek során sikerült bebizonyítani, hogy megakadályozza az Ebola-vírus szaporodását, és az esetek mintegy 43 százalékában akkor is hatásos volt, ha már a tünetek kialakulása után kezelték az állatokat. Thomas Geisbert, a Texasi Egyetem egyik vezető Ebola-kutatója szerint a szérum ugyan hatásos lehet az Ebola legyőzésében, ám ez sem csodaszer. Ezt támasztja alá a harmadik kezelt személy, Miguel Pajares esete. A 75 éves spanyol pap, aki Libériában betegedett meg, majd a ZMapp hatására állapota átmenetileg stabilizálódott, a fertőzés következtében kedden Madridban végül meghalt.
A WHO Genfben ülésező bizottsága mindenesetre megszavazta, hogy a krízisre való tekintettel a kísérleti stádiumban lévő, emberen még nem tesztelt szereket is lehet alkalmazni. Ezt megelőzően Libéria az amerikai hatósághoz már be is nyújtotta igényét a ZMappra. Mivel azonban ebből a szerből csak 12 adag van, a kanadai Tekmira gyógyszercég terméke is adható lesz. Mindezzel együtt az ellátás korlátozott, és csak a fertőzött orvosok kezelésére van lehetőség, hogy folytatni tudják gyógyító tevékenységüket.
A Nyugat-Afrikától távoli országok, ahol Ebola-fertőzéshez hasonló tünetek jelentkeztek a betegeken, egyelőre fellélegezhetnek. Kanadában, Németországban, Romániában, Szaúd-Arábiában és Hongkongban is negatívnak bizonyultak a vírus azonosítására végzett tesztek. Mindezzel együtt a soha nem látott méretű járvány megfékezésére a legjobb esetben is több hónapra lehet szükség, így, ha a tendencia nem változik, nagymértékben nőhet a fertőzöttek körében közel 60 százalékos halálozási rátát okozó vírus áldozatainak száma.

Vírusnak áll a világ?

A bakteriális eredetű fertőzésekkel szemben az orvostudomány viszonylag sikeresen vette fel a harcot az antibiotikumok felfedezése, illetve bizonyos gyógyszerkombinációk alkalmazása óta. A legtöbb esetben ezek az anyagok közvetlenül a baktériumok elpusztítását tették lehetővé. A vírusok elleni küzdelem azonban ennél sokkal nehezebbnek bizonyul. A két kórokozótípus között jelentős különbségek tapasztalhatóak. A baktériumok prokarióta sejtek, melyek – néhány kivételtől eltekintve – képesek önmagukban is szaporodni és mozogni, a fehérjéiket előállítani. Mindemellett változatos anyagcseréjük van, tehát rendelkeznek alap­vető létfunkciókkal. A vírusoknak nincsenek hasonló tulajdonságaik. Még önmaguk reprodukciójához is egy sejt megfelelő apparátusát kell hogy igénybe vegyék. A baktériumokkal szemben a vírusokban nem játszódnak le olyan biokémiai folyamatok, melyeknek gátlásával el lehetne pusztítani őket – és pontosan ez az, ami olyan keservesen nehézzé teszi az ellenük való küzdelmet. A vírusok ellen jelenleg használt gyógyszerek főként a beteg immunrendszerét igyekeznek megerősíteni és a fertőzött sejtek mihamarabbi elpusztítására tanítani, míg egyéb készítmények a vírusok összeszerelésének folyamatát igyekeznek ellehetetleníteni.
Az ijesztő gyorsasággal terjedő Ebola mellett az emberiséget több más, veszélyes vírus is betegíti, amelyek közül a legismertebb természetesen a HIV-vírus. Az általa megfertőzött sejt osztódása során a vírus örökítő­anyaga is átjut az utódsejtbe. A vírus elszaporodása a szervezet immunológiai védelmének elégtelenségéhez vezet. Emiatt a HIV-fertő­zött betegeknél nagy valószínűséggel alakulnak ki különböző daganatok, rákos elváltozások, és akár olyan további fertőződés is halálos kimenetelű lehet a számukra, amelynek legyőzése egészséges körülmények között nem terhelné meg az immunrendszert. Évente közel kétmillió ember hal meg AIDS miatt, és világszerte mintegy harmincnégymillió a HIV-vírussal fertőzöttek száma. Távol-keleti országokba készülőknek gyakran ajánlják a hepatitis elleni oltást. A hepatitisnek különböző típusai ismertek, melyek főként a máj sejtjeit (hepaticyták) érintő vírusfertőzés következtében alakulnak ki. A hepatitis A-t okozó RNS-vírus alapvetően nem megfelelően elkészített kagylós ételekből, illetve széklettel szennyezett gyümölcsökről és zöld­ségekről juthat a szervezetbe. Bizonyos esetekben tünetmentes lehet a fertőzés lefolyása, máskor azonban hasi fájdalommal, lázzal, émelygéssel, hányással és a bőr sárgaságával járhat. A hepatitis B kialakulásához vezető DNS-vírus ötvenszer, de akár százszor fertőzőbb is lehet, mint a többi hepatitisvírus. A Föld népességének közel egyharmada fertő­ződ­hetett már meg ezzel a kórokozóval, közülük 350 millió krónikus hordozó. Krónikus fertőzés estén májcirrózis és májrák alakulhat ki. A hepatitis A és B ellen elérhető vakcináció ellenére évente több mint hatszázezer ember hal meg a fertőzések következtében.
Ezzel szemben a hepatitis C ellen nincs oltóanyag. A krónikus vírusfer­tőzés máj-elégtelenséghez vezethet, ez az oka, hogy a májtranszplantációk 90 százalékára krónikus hepatitis C-fertőzés miatt kerül sor, azonban sok esetben a véráramban maradt vírus az átültetett szervet is károsítja. A kórokozó alap­vetően vérnek vérrel történő érintkezése révén terjed, például intravénás droghasználók körében, de kicsapongó szexuális élet és a normálistól eltérő szexuális kontaktus is vezethet fertőzéshez. A dengue-lázat vagy más néven trópusi náthalázat a dengue-vírus okozza. Magas láz mellett fejfájással, izom-, valamint ízületi fájdalmakkal és kanyaróhoz hasonló kiütésekkel jár. A vírus az Aedes aegypti nevű szúnyog csípésén át jut az emberi szervezetbe, és súlyos szövődmények kialakulásához (vérzésekhez és akár veszélyesen alacsony vérnyomással járó dengue-sokk szindrómához) is vezethet. Körülbelül 100 millió ember fertőződik meg évente, ebből 25-50 ezer eset halálos kimenetelű. A betegség Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában, Indiában és az Indonéz szigetvilágban elterjedt. Vakcina nincs ellene. (Pasitka Jonatán)

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!