hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Libanonig nyomult az ISIS
Kurd összefogás az Iszlám Állam katonái ellen

2014. 08. 15.
Irak legnagyobb duzzasztógátja, egy olajmező, egy kőolaj-finomító és újabb városok a Szíriával és Törökországgal határos területen – ez az Iszlám Állam nevű szunnita dzsihádista csoport múlt hétvégi mérlege. Az újabb hódítások kapcsán az is vészjósló, hogy az iszlamista fegyveresek a helyi kurd milícián kerekedtek felül, azon a hadseregen, amelyet a legszervezettebbnek tartottak Irakban. Beszámolók szerint a kurdok is csekély ellenállást tanúsítottak a terroristák támadása során. Az Iszlám Állam pedig vérszemet kapva iraki és szíriai sikerein, már Libanonban is megvetette a lábát.

Huszonnégy órás harc után szerezte meg az Iszlám Állam nevű dzsihádista csoport Irak legnagyobb duzzasztógátját, amely Moszultól körülbelül 50 kilométerre található. A gát a városnak is létfontosságú, de az egész országot sakkban lehet vele tartani. Daniel Pipes, a Közel-Keleti Fórum elnöke a CNN amerikai hírtelevíziónak elmondta, hogy a szélsőséges fegyveresek a gáttal több várost, köztük a 450 kilométerre fekvő Bagdadot is el tudják árasztani. Súlyos következményekkel járhat ugyanakkor az is, ha esetleg visszatartják a vizet a termőföldektől.
A szunnita terroristák kezére került egy olajmező és egy kőolaj-finomító is. A nyersanyaglelőhelyek fontos célpontok az Iszlám Állam fegyveresei számára, mert pénzügyi forrásaik jelentős része a feketepiacon eladott nyersolajból származik. Iraki olajipari tisztségviselők becslése alapján a csoport naponta 1 millió dollár olajbevételhez jut a közel-keleti országban. Ha megszereznék a szíriai mezőket is, akkor a két országból együttesen naponta 3 millió dolláros bevételre tudnának szert tenni.
A múlt hétvégi offenzíva során Irak, Szíria és Törökország közös határvidékén újabb településeket foglaltak el. Az egyik meghódított városból, Szindzsarból – ahol több kisebbség is élt – mintegy 200 ezer ember menekült a környező hegyekbe. Elhagyták a várost a keresztények is.
A dzsihadisták itt is nekiláttak a nem iszlám vallások felszámolásának. Fényképen is látható, hogy az egyik templomra kitűzték az Iszlám Állam fekete zászlóját. Egyik harcosuk pedig az interneten „ünnepelte”, hogy a városban összetörték a kereszteket.
Az újabb területek elfoglalásával az Iszlám Állam ellenőrzése alá került a Bagdadot Törökországgal összekötő kereskedelmi útvonal. Ezzel fennáll a veszélye annak, hogy a fővárost el tudják vágni az élelem-utánpótlástól. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint Bagdad élelmiszer-ellátásának közel 80 százalékában szorul importra, amelynek nagy részét Törökországból szerzik be. Sok áru ugyanakkor már nem jut el a fővárosba, a török kamionosok ugyanis nem vállalják a szállítást. Július elején a dzsihádisták 32 török kamionost fogtak el, és több mint három hétig tartották fogva őket. Végül kiszabadultak ugyan, de biztonságukat továbbra sem tudja senki garantálni. A helyzet miatt Bagdadban több ezren élelmiszer-felvásárlásba kezdtek, az árak pedig az egekbe szöktek.
Az Iszlám Állam most először csapott össze az iraki kurd hadsereggel, az újonnan elfoglalt területek ugyanis a kurdok fennhatósága alá tartoztak. Az Irak leghatékonyabb és legszervezettebb haderejének tartott kurdok azonban kevés helyen tanúsítottak komolyabb ellenállást a szélsőségesekkel szemben. Az iraki állami televízió szerint a vízduzzasztó gátat is könnyűszerrel szerezték meg a terroristák és Szindzsar is gyorsan a kezükre került. Az iszlamisták ki is posztolták Twitter-oldalukra egyik álarcos fegyveresüket, amint a polgármesteri székben ül, mögötte pedig egy kurd gerillavezér képe látható. Az Iszlám Állam azt is állította, hogy rengeteg kurd harcost megöltek, köztük a kurd hírszerzés vezetőjét: a halott kurd katonákról fotókat is posztoltak.  
Az iraki kurdok eddig közvetlenül nem kerültek szembe az Iszlám Állam terroristáival, sőt az iszlamisták nyomulását ki tudták használni arra, hogy autonóm területüket közel 40 százalékkal növeljék: elfoglalták azokat a városokat, amelyeket az iraki kormányerők a szélsőségesek közeledtével otthagytak. Így került az ellenőrzésük alá például a többnemzetiségű olajváros, Kirkuk is. Sokan ekkor azt állították, hogy a dzsihadisták hódítása kedvező körülményeket teremtett a kurdoknak arra, hogy önálló államukat megvalósítsák.
A mostani fejlemények azonban ennek ellentmondanak. Mindeközben egy kurd delegáció Washingtonban tárgyal arról, hogy az USA korszerű fegyverekkel lássa el a hadseregüket. Ennek Núri al-Maliki iraki kormányfő nyilván nem örül, de neki is, és az Egyesült Államoknak is szüksége van a kurdokra az Iszlám Állam visszaszorításához. Bár többen kétségbe vonják az iraki kurd haderő harci képességeit, a szíriai kurdok és a törökországi Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) több éves tapasztalattal rendelkeznek a nyílt fegyveres harcokat illetően. Az irakiak azonban eddig nem akartak tőlük segítséget kérni, mivel nem értenek egyet azok ideológiájával. Most viszont változik a helyzet. Az ellentéteket félretéve a PKK az összes kurd politikai erőt fegyverbe szólította, így a szíriai és török kurd harcosokkal megerősített iraki kurdok visszavágásra készülnek.
A dzsihádistákra azonban ezzel még nem ijesztettek rá. Étvágyuk egyre csak nő: lapzártánkkor már Libanonba is bejutottak. Elfoglalták Arszal városát, ahol a 40 ezer helyi lakos mellett közel 120 ezer menekült is él. Beszámolók szerint a határvárost még nem csatolták a kalifátushoz, de ellenőrzőpontokat már felállítottak.

Anglia ébredezik

Július végén a brit HSBC bank megszüntette Anas Al-Tikriti, egy prominens iszlamista aktivista és családja bankszámláit. A bank a Cordoba Alapítvány számláit is megszüntette, amelynek Tikriti az igazgatója (2009-ben egy dzsihádot támogató csoport rendezvényét szponzorálta), és hasonlóan járt el a Finsbury Park Mecsettel is. A HSBC azzal indokolta a lépést, hogy az érintetteknek nyújtott további szolgáltatások a „bank kockázatvállalási hajlandóságán kívül esnek”. Tikriti a Muzulmán Testvériség egyik vezetője volt Nagy-Britanniában. Arra tett erőfeszítéseket, hogy meggyőzze a nyugati országok kormányait, hogy az al-Kaida mérsékelt alternatívájaként a Testvériség csoportjait támogassák anyagilag. Szószólója volt a Hamasz palesztin terrorszervezetnek is, és egy arab műholdas tévécsatorna egyik műsorát is vezette, amelyet a Hamasz egyik embere alapított. Ennek ellenére idén januárban egy iraki delegáció tagjaként meghívást kapott Barack Obamától a Fehér Házba.
A Finsbury Park Mecset számlájának megszüntetése miatt brit muszlim vezetők és parlamenti képviselők is tiltakoztak.
A mecset azonban mindig is az iszlamista megnyilvánulások helye volt. Tíz évvel ezelőtt az az Abu Hamza volt az imámja, akit nemrég bűnösnek találta terrorizmussal kapcsolatos vádakban New Yorkban.
Jelenlegi imámja pedig a Mohamed Murszi támogatására szervezett rendezvények egyik főszónoka volt Egyiptomban. Az intézmény előszeretettel promotálja a Muzulmán Testvériség egyik tanítóját is, aki az öngyilkos merénylőket és a Hamasz terroristáit szabadságharcosoknak és mártíroknak tartja. A mecset ennek ellenére több tízezer font támogatást kap juttatásokban a rendőrségtől és a helyi kormányzattól.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!