Huszonnégy órás harc után szerezte meg az Iszlám Állam nevű dzsihádista csoport Irak legnagyobb duzzasztógátját, amely Moszultól körülbelül 50 kilométerre található. A gát a városnak is létfontosságú, de az egész országot sakkban lehet vele tartani. Daniel Pipes, a Közel-Keleti Fórum elnöke a CNN amerikai hírtelevíziónak elmondta, hogy a szélsőséges fegyveresek a gáttal több várost, köztük a 450 kilométerre fekvő Bagdadot is el tudják árasztani. Súlyos következményekkel járhat ugyanakkor az is, ha esetleg visszatartják a vizet a termőföldektől.
A szunnita terroristák kezére került egy olajmező és egy kőolaj-finomító is. A nyersanyaglelőhelyek fontos célpontok az Iszlám Állam fegyveresei számára, mert pénzügyi forrásaik jelentős része a feketepiacon eladott nyersolajból származik. Iraki olajipari tisztségviselők becslése alapján a csoport naponta 1 millió dollár olajbevételhez jut a közel-keleti országban. Ha megszereznék a szíriai mezőket is, akkor a két országból együttesen naponta 3 millió dolláros bevételre tudnának szert tenni.
A múlt hétvégi offenzíva során Irak, Szíria és Törökország közös határvidékén újabb településeket foglaltak el. Az egyik meghódított városból, Szindzsarból – ahol több kisebbség is élt – mintegy 200 ezer ember menekült a környező hegyekbe. Elhagyták a várost a keresztények is.
A dzsihadisták itt is nekiláttak a nem iszlám vallások felszámolásának. Fényképen is látható, hogy az egyik templomra kitűzték az Iszlám Állam fekete zászlóját. Egyik harcosuk pedig az interneten „ünnepelte”, hogy a városban összetörték a kereszteket.
Az újabb területek elfoglalásával az Iszlám Állam ellenőrzése alá került a Bagdadot Törökországgal összekötő kereskedelmi útvonal. Ezzel fennáll a veszélye annak, hogy a fővárost el tudják vágni az élelem-utánpótlástól. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint Bagdad élelmiszer-ellátásának közel 80 százalékában szorul importra, amelynek nagy részét Törökországból szerzik be. Sok áru ugyanakkor már nem jut el a fővárosba, a török kamionosok ugyanis nem vállalják a szállítást. Július elején a dzsihádisták 32 török kamionost fogtak el, és több mint három hétig tartották fogva őket. Végül kiszabadultak ugyan, de biztonságukat továbbra sem tudja senki garantálni. A helyzet miatt Bagdadban több ezren élelmiszer-felvásárlásba kezdtek, az árak pedig az egekbe szöktek.
Az Iszlám Állam most először csapott össze az iraki kurd hadsereggel, az újonnan elfoglalt területek ugyanis a kurdok fennhatósága alá tartoztak. Az Irak leghatékonyabb és legszervezettebb haderejének tartott kurdok azonban kevés helyen tanúsítottak komolyabb ellenállást a szélsőségesekkel szemben. Az iraki állami televízió szerint a vízduzzasztó gátat is könnyűszerrel szerezték meg a terroristák és Szindzsar is gyorsan a kezükre került. Az iszlamisták ki is posztolták Twitter-oldalukra egyik álarcos fegyveresüket, amint a polgármesteri székben ül, mögötte pedig egy kurd gerillavezér képe látható. Az Iszlám Állam azt is állította, hogy rengeteg kurd harcost megöltek, köztük a kurd hírszerzés vezetőjét: a halott kurd katonákról fotókat is posztoltak.
Az iraki kurdok eddig közvetlenül nem kerültek szembe az Iszlám Állam terroristáival, sőt az iszlamisták nyomulását ki tudták használni arra, hogy autonóm területüket közel 40 százalékkal növeljék: elfoglalták azokat a városokat, amelyeket az iraki kormányerők a szélsőségesek közeledtével otthagytak. Így került az ellenőrzésük alá például a többnemzetiségű olajváros, Kirkuk is. Sokan ekkor azt állították, hogy a dzsihadisták hódítása kedvező körülményeket teremtett a kurdoknak arra, hogy önálló államukat megvalósítsák.
A mostani fejlemények azonban ennek ellentmondanak. Mindeközben egy kurd delegáció Washingtonban tárgyal arról, hogy az USA korszerű fegyverekkel lássa el a hadseregüket. Ennek Núri al-Maliki iraki kormányfő nyilván nem örül, de neki is, és az Egyesült Államoknak is szüksége van a kurdokra az Iszlám Állam visszaszorításához. Bár többen kétségbe vonják az iraki kurd haderő harci képességeit, a szíriai kurdok és a törökországi Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) több éves tapasztalattal rendelkeznek a nyílt fegyveres harcokat illetően. Az irakiak azonban eddig nem akartak tőlük segítséget kérni, mivel nem értenek egyet azok ideológiájával. Most viszont változik a helyzet. Az ellentéteket félretéve a PKK az összes kurd politikai erőt fegyverbe szólította, így a szíriai és török kurd harcosokkal megerősített iraki kurdok visszavágásra készülnek.
A dzsihádistákra azonban ezzel még nem ijesztettek rá. Étvágyuk egyre csak nő: lapzártánkkor már Libanonba is bejutottak. Elfoglalták Arszal városát, ahol a 40 ezer helyi lakos mellett közel 120 ezer menekült is él. Beszámolók szerint a határvárost még nem csatolták a kalifátushoz, de ellenőrzőpontokat már felállítottak.
Anglia ébredezik
2014. 08. 08. (XVIII/32)
