hetilap

Az alapítvány korábban Failed States Indexnek, azaz szabad fordításban „kudarcot vallott országok” mutatónak nevezte az indikátort, viszont idén már új néven tették közzé, belátva, hogy „minden országra nagy nyomás nehezedik, amellyel szembe kell nézniük”. Az először 2005-ben nyilvánosságra hozott adatok ugyanis arra voltak hivatottak rámutatni, melyek azok a területek, amelyeken egy adott ország kudarcot vallott polgáraival szemben, legyen az akár a közszolgáltatások területe, az állami vezetők egymás közötti megosztottsága, az ország élhetősége és így tovább.
A vizsgálat készítői megállapították, hogy a világ népességének 83 százaléka él olyan országban, amelynek mutatószámai már meghaladják az élhetőség szempontjából a kritikus értéket, és mindössze 17 százalék mondhatja el, hogy stabil környezetben élhet.
A vizsgált tényezőket három nagy csoportra lehet osztani, és minden egyes kérdésben egy tízes skálán lehet pontszámokat kapni. Minél magasabb a pontszám, annál rosszabbul teljesít az adott kérdésben az érintett ország. A mutató tartalmaz tehát szociális, gazdasági, illetve politikai és katonai indikátorokat, amelyeket összesítve kapja meg az adott ország a helyét a listán. Az alapítvány vizsgálta többek között az állam legitimitását, a gazdaság állapotát, illetve a szegénység mértékét, illetve a szociális mutatóban a menekültek számát vagy az agyelszívás mértékét, de vizsgálták a nyújtott közszolgáltatások színvonalát, az emberi jogok védelmének szintjét és a külső beavatkozás szükségességét is a katonai konfliktusokban.
A 2013-ban gyűjtött adatok szerint jelen pillanatban a világ legtörékenyebb állama a nemrég létrejött Dél-Szudán, amelynek a mutatói szinte kivétel nélkül 9 pont fölöttiek. A legjobban az északi országok teljesítenek, az első helyeken áll sorrendben Finnország, Svédország, Dánia, Norvégia, majd őket követi Svájc, Új-Zéland, Luxem­burg és Izland. Hazánk a 141. helyen áll a 178-ból, és érdemes megnézni, hogy az Egyesült Államok például a 159., Oroszország pedig a 85. helyre futott be a rangsorban. Izrael mindössze egyszer szerepel a listán, Nyugati Part néven, a 67. helyen, mindössze egy hellyel megelőzve Kínát.
Gazdasági viszonylatban azonban messze megelőz minket, ugyanis mi a 80. helyen állunk a szegénység, illetve gazdasági fejlettség tekintetében, úgy hogy még Ukrajna is elénk került, míg Izrael a 35. helyen áll. Hazánk a legjobb mutatót 2,6 ponttal a biztonságpolitikai kategóriában tudja felmutatni, amelyben elsősorban a belső feszültségeket, a tüntetések, politikai bebörtönzések és hasonló nemzetbiztonsági problémák számát vizsgálták. A legrosszabb értéket pedig az állam legitimitását mérő mutatóban kaptuk, itt többek között Törökországgal, Szamoával, Belize-zel holtversenyben állunk a 37. helyen. Olyan országok előznek meg minket, mint például a köztudatba a korrupció szinonímájaként be­-épült Panama.
Az előző évhez képest a legnagyobb változásokat például az Egyesült Államok hozta, ahol a politikai vezetők megosztottságának kérdésében az ország elérte a mutató történetének legrosszabb eredményét. A legnagyobb pozitív változást pedig Bosznia-Hercegovina mondhatja magáénak, amely a mutató 9 éve során az összesen 120 pontos mért értékből 17,6 pontot javított 2005-ös helyéhez képest. Jelenleg még mindig a 86. helyen áll, ám a javulás üteme megelőz minden más vizsgált országot.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek