Az EU határokat figyelő szervezete, a Frontex jelentése szerint a tavalyi évben több mint 107 ezren lépték át illegálisan az unió külső határait, ami majdnem másfélszerese a 2012-es adatoknak. Az emelkedés fő oka, hogy csaknem háromszorosára nőtt a Szíriából érkező menekültek száma, ugyanakkor folyamatos az Észak-Afrikából a Földközi-tengeren Olaszországot megcélzók áradata. Emellett az előző évihez képest háromszorosára nőtt a nyugat-balkáni útvonalon érkezők száma, akik főképpen a szerb–magyar határt lépik át illegálisan. Az EU-ba bevándorlók több mint fele négy országból: Szíriából, Eritreából, Afganisztánból és Albániából érkezik.
A szíriaiak 2013-ban az EU-ban letelepedni kívánóknak csaknem az egynegyedét alkották, és ők vezetik a menedékjogért folyamodók listáját is. A náluk jóval kisebb számú egyiptomi bevándorlóval együtt Egyiptomból kelnek útra Olaszország felé, vagy a nyugat-afrikai és eritreai menekültekkel Líbiában szállnak – sokszor a hosszú útra alkalmatlan – hajókba Szicília irányába. Két korábbi, százak életét követelő tengerparti szerencsétlenséget követően az olasz partok mentén fokozták a vízi járőrözést, aminek a költsége napi 300 ezer euróra rúg. Bár a bajba jutottak mentése mellett a járőrök feladata az embercsempész-hálózatok felszámolása is, az olasz kormány múlt szerdai jelentése szerint ez évben az országukba érkező menekültek száma meghaladja a 39 ezret. Számuk további emelkedése várható, mivel a Földközi-tenger nyáron könnyebben hajózható. Emellett Líbia belügyminisztere, Salah Mazek kilátásba helyezte, hogy szabad utat nyit a partjain várakozó menekülteknek, ha az EU nem teljesíti az észak-afrikai ország gazdasági segélycsomag iránti követelését.
Közel- és távol-keleti bevándorlók tömegei lépik át évente helyi „idegenvezetők” segítségével illegálisan Törökország határait Görögország és Bulgária felé. Útjuk ezután többnyire a szerb–magyar határ felé vezet, amelyen tavaly mintegy 19 ezer illegális átkelés történt. Ezzel a nyugat-balkáni a harmadik leggyakrabban használt útvonallá vált, melyet főként koszovói, afgán és pakisztáni állampolgárok használnak.
Annak ellenére, hogy a bevándorlók többsége menedékjogért folyamodik, az illegális határátkelés célja sok esetben kábítószer-, fegyver- vagy embercsempészet. A cannabis és a heroin Afganisztán, Pakisztán, Irán és Albánia felől főként a nyugat-balkáni útvonalon éri el Európát, míg a kokain – a marokkói hasis mellett – Dél-Amerikából érkezik Spanyolországba.
Az arab tavasz óta jelentősen destabilizálódott közel-keleti országokból nem ritka a fegyvercsempészet, általában az Égei-tengeren, Görögország felé. Tavaly decemberben Franciaországban a rendőrség hatalmas fegyverraktárra bukkant, amely a nyugat-balkáni útvonalon érkezett az unióba. Szintén az unió biztonságát ássa alá az illegális bevándorlással együtt járó okirat-hamisítás, amelynek a hatóságok által észlelt száma 2013-ban megközelítette a tízezret.
A korábbi évekhez képest az EU egészét tekintve jelentősen nem változott, ugyanakkor egy-egy ország tekintetében nagymértékben emelkedett az illegálisan ott tartózkodók száma. Az előző évihez képest Bulgáriában a számuk csaknem a duplájára emelkedett, míg Szicíliában több mint 50, Magyarországon és Dániában 37-37 százalékkal több tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyre bukkantak a hatóságok. Nem csoda, hogy Európa-szerte a bevándorlással kapcsolatos problémákat és az abból fakadó társadalmi feszültségeket meglovagolva kampányoló pártok szerepeltek a korábbiakhoz képest kiemelkedően az európai parlamenti választásokon, így például Franciaországban és Dániában is. Néhány mérsékelt politikus, köztük a volt francia elnök, Nicolas Sarkozy a schengeni egyezmény felülvizsgálatát javasolja, mivel az unió belső határainak ellenőrzésével megelőzhető lenne, hogy az EU-ba eljutott bevándorlók akadály nélkül jussanak tovább Európa bármely országába.
2014. 06. 06. (XVIII/23)
