Naivitás volna azt gondolni, hogy a szudáni igazságszolgáltatás döntésének bármi köze lenne az emberi jogok és a vallásszabadság gyakorlásához. Kartúm kormánya továbbra is az iszlám jogrendet, a saríát alkalmazza, amely szerint egy muszlimnak született ember nem változtathatja meg vallását – ha mégis megteszi, a törvény halálbüntetéssel szankcionálja. Mariam Ibrahim szabadon engedése sokkal inkább tekinthető PR-fogásnak, miután Szudán jelentős nemzetközi nyomás alá került az eset kapcsán. Az Egyesült Államok ugyanis 1997 óta súlyos, máig fennálló szankciókat alkalmaz Szudánnal szemben az emberi jogok megsértése és a nemzetközi terrorizmus elősegítése miatt. Nem véletlen, hogy a szudáni külügyminisztérium a precedens értékű kegyelmi határozat kapcsán rögtön felhívta a nemzetközi közösség figyelmét az országot sújtó szankciókra és a 35 milliós lakosság szenvedésére.
A nyugati média és a közel egymillió tiltakozó aláírást összegyűjtő emberi jogi szervezetek szerepe vitathatatlan Mariam kiszabadulásában. Emellett számos magas rangú politikus, köztük Tony Blair, David Cameron és Hillary Clinton is elítélte az ügyet. Mindennek köszönhetően a fellebbviteli bíróság semmisnek nyilvánította a korábbi bírósági ítéletet, és elrendelte Mariam szabadon bocsátását. Al-Sharif Ali, Mariam ügyvédje szerint nagyban hozzájárult a győzelemhez az asszony erős személyisége és kitartása is, aki annak ellenére nem volt hajlandó hite megtagadására, hogy február óta raboskodott a Kartúm melletti börtönben 20 hónapos kisfiával és a börtön falain belül megszületett kislányával.
Egy nappal szabadulása után azonban Mariam Ibrahimot és családját 40 titkosszolgálati alkalmazott tartóztatta fel a kartúmi repülőtéren, ahon-nan Amerikába készültek utazni.