hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Nem sikerült megfékezni a népirtást Nigériában
Utolsó leheletig

2014. 03. 14.
Újabb erőszakhullám söpört végig Nigérián az utóbbi hetekben. A militáns iszlám terrorcsoport, a Boko Haram tagjai válogatás nélkül gyilkolják a lakosságot, csak a múlt péntek óta 200 embert öltek meg a terroristák. A jogvédők az állam teljes kudarcáról beszélnek, a lakosság türelme pedig egyre fogy.

Nem sikerült megállítani a vérengzést Északkelet-Nigéria területén, ahol a Boko Haram terrorszervezet támadásaiban az idén már több százan haltak meg. A kormány végzetes hibái is növelik az áldozatok számát: pénteken este a légierő lebombázott egy falut, amelyet a hadsereg terroristakiképző tábornak nézett. A támadásban 20 civil vesztette életét. A jogvédő szervezetek folyamatosan bírálják a nigériai kormányt, amely a híradások szerint a legtöbb esetben tehetetlen az erőszakkal szemben. Tavaly év végén ugyan sikerült a Boko Haram egyik támaszpontját felszámolni, viszont az akció nem ért el teljes sikert, a sebesült terroristák egy része ugyanis el tudott menekülni.
A Boko Haram legfőbb célpontjai azok a létesítmények, ahol a legtöbb esetben civilek tartózkodnak: iskolák, templomok, de előszeretettel támadnak meg katonai és kormánylétesítményeket is. Miután február végén mintegy 30 fiatal fiút gyilkoltak le egy iskola elleni támadásban, majd porig égették az iskola épületét, a terrorszervezet vezetője, Abubakar Shekau egy videóüzenetben bejelentette: folyamatos támadások indulnak majd iskolák ellen, ahol terveik szerint erőszakkal kényszerítenék a diákokat a Korán tanulmányozására – a szervezet legfőbb célja ugyanis, hogy „utolsó leheletéig” harcoljon a nyugati fejlődés ellen.
Az ENSZ tavaly decemberben kiadott jelentése alapján 2013 második felében több mint 1200 ember esett áldozatul a terrorhullámnak, amelyet a Boko Haram iszlám terrorszervezet tagjai követtek el a civil lakosság ellen. A csoport célja, hogy Észak-Nigériában bevezesse a saríán alapuló iszlám államot, és ennek érdekében attól sem riad vissza, hogy a civil lakosságot halomra lője. A Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodája (OCHA) szerint az ENSZ által közzétett adat kizárólag az összecsapásokban elhunyt civil áldozatok száma, nem tartalmazza sem a kormány, sem a terroristák oldalán harcoló áldozatok számát.
Goodluck Jonathan nigériai elnök nagyszabású terror elleni akciósorozatot jelentett be, ugyanis az össze-csapások miatt tavaly május óta az egész országban szükségállapot van érvényben, amelyet további fél évvel meghosszabbítottak. Északkelet-Nigériában hatmillió ember életét teszi pokollá az iszlám terrorcsoport ténykedése, amely brutális támadásokban válogatás nélkül gyilkolja a lakosságot és rombolja le a falvakat. A lakosság tömegesen menekül a szomszédos Kamerun és Niger területére, ami további biztonsági problémák forrása lehet. Maguk a terroristák is előszeretettel húzódnak vissza Kamerunba, sőt a legtöbb támadás az utóbbi időben Kamerun területéről indult. Emiatt a nigériai hatóságok lezárták a határt a szomszédos ország felé. Jonathan elnök ugyanakkor kijelentette, hogy a továbbiakban is szeretnék folytatni a sikeres együttműködést Kamerunnal a terror elleni harcban.
A terrorszervezet, amelynek neve nyers fordításban azt jelenti, hogy „A nyugati fejlődés bűn”, tavaly november óta szerepel az Egyesült Államok terrorszervezet-listáján.

Védelmi pénz a hitért

Észak-Szíriában az ISIS (Iraki és Levantei Iszlám Állam) nevű militáns iszlám csoport bejelentette, hogy az általa felügyelt területen iszlám kalifátust vezet be, amelynek működési szabályait nemrég közzétette az interneten. A kalifátus területén a „vallási kisebbségek”, így a keresztények is dzsizját, azaz védelmi adót kötelesek fizetni a szervezetnek. A dzsizja a muzulmánok által legyőzött népekre kivetett adó volt a 7. századi kalifátusokban, és azokra vetették ki kötelező jelleggel, akik nem voltak hajlandók felvenni az iszlám vallást a leigázott területeken. Az adó mértéke is jelentős, a gazdagok négy aranydénárt, a középosztály ennek felét, azaz két dénárt köteles fizetni, míg a szegények egyet évente. A négy dénár mintegy 165 ezer forintnak felel meg. A felhívás szerint ezt az összeget két részletben fizethetik meg a szervezetnek a védelemért cserébe. A keresztények az érintett területen szabadon tarthatnak istentiszteletet, viszont nem építhetnek és nem újíthatnak fel templomokat, és nem viselhetik vagy használhatják nyilvánosan a keresztet. Az iraki al-Kaidából kinőtt ISIS az egyik legbefolyásosabb terrorcsoport Szíriában.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!