hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Álarcos támadók, széttört urnák
Így se jó, úgy se jó

2013. 11. 17.
Három helyen ismétlik meg a voksolást a vasárnap lezajlott koszovói helyhatósági választások első fordulója után. A szavazás az ország nagy részén ugyan rendben lefolyt, de Észak-Koszovóban több súlyos incidens történt, ami kétségessé teheti az egész választás legitim voltát. A választás kulcsfontosságú a Belgrád és Pristina között áprilisban megkötött brüsszeli megállapodás szempontjából, amely előirányozza az észak-koszovói szerb települések közösségének létrehozását.

A központi választási bizottság (CIK) adatai szerint a szavazásra jogosultak 45,79 százaléka járult vasárnap az urnák elé. A CIK hétfőn bejelentette, hogy a polgármester-választásnak második fordulója is lesz a koszovói települések többségében, mivel csupán tíz helyen sikerült már az első körben megválasztani a polgármestert.
A szerbek lakta Észak-Koszovó több szavazókörzetében a választást egyértelműen akadályozták a szélsőséges szerb szervezetek aktivistái, akik rendre inzultálták, gúnyolták és fenyegették azokat a szerbeket, akik elmentek szavazni. A szélsőségesek árulónak bélyegezték a szavazatukat leadókat, és megpróbáltak minél több szerbet a választás bojkottjára rábírni. A belgrádi tömegtájékoztató eszközök beszámolói szerint alig két órával a zárás előtt Kosovska Mitrovicában álarcos támadók törtek be az egyik iskolában kialakított szavazóhelyiségekbe. Verekedés tört ki, a támadók széttörték a szavazóurnákat. Egyes beszámolók szerint könnygázt is használtak a támadások során, más értesülések szerint viszont a rendőrség vetette be a könnygázt a rend helyreállítása érdekében. Az érintett körzetben felfüggesztették a voksolást.
A pristinai állami választási bizottság döntése szerint az észak-koszovói Mitrovicában három helyen kell megismételni a szavazást. Mivel a szavazatszámlálás még nem ért véget mindenhol, csak lapzártánk után dől el, hogy további településeken is sor kerül-e ismétlésre.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan nyilvánította ki függetlenségét Szerbiától. Belgrád azóta sem ismeri el egykori tartománya önállóságát, így az eddigi választásokon rendre bojkottra szólították fel a koszovó északi részén élő szerbeket. Ezúttal azonban – a Belgrád és Pristina közötti megállapodás betartása érdekében – a szerb kormány tagjai egyenesen azért kampányoltak, hogy minél több koszovói szerb járuljon az urnák elé.
„A választás kulcsfontosságú Koszovó jövője szempontjából, de érzékeny pontját képezi a tavaly Brüsszelben született megállapodásnak, azaz a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezésének – ez a feltétele ugyanis annak, hogy megkezdődhessenek az uniós csatlakozási tárgyalások Szerbiával. Egyfajta külső és belső kényszer ez, ami miatt a szerb kormány nehéz pályán mozog Koszovó kapcsán” – mondja lapunknak Jovan Dimitrovic újvidéki politológus.
Külső, mert az unió egyértelműen kéri a többségében albánok lakta tartománnyal való kapcsolatok rendezését, de belső is, hiszen az ország ki akar törni az évtizedek óta tartó gazdasági mélyrepülésből. „Azt, hogy a híres szerb nemzeti büszkeség mennyi engedményre képes az uniós gazdasági jólét érdekében, nehéz megmondani” – vélekedik a kialakult helyzetről a politológus.

A balkáni háborúk évtizedekre elszigetelték a volt jugoszláv tagköztársaságokat az uniós életszínvonaltól. Ezt a helyzetet lassan, de biztosan elkezdte felszámolni minden egykori tagállam. Horvátország éltanulója lett a folyamatnak, hamar feladta nacionalista retorikáját, majd a másik feltételnek is engedelmeskedett: kiadta Hágának nemzeti hőseit, akiket a hágai ügyészek háborús bűnösként állítottak a nemzetközi bíróság elé. A szerb makacsság ezen a területen is sokkal tovább tartott, hiszen közel tizenöt évig rejtegették Ratko Mladicsot és Radovan Karadzsicsot, a két legkeresettebb háborús bűnöst, sőt egy miniszterelnök (Zoran Djindjic) elleni halálos merénylet is kellett ahhoz, hogy a nacionalista ultrák is belássák: nincs más választás, ki kell egyezni Európával. A jelenlegi választások támogatása pedig a legjobb propaganda a szerb kormány szándékainak bizonyítására. A kormánnyal és a többségi szerb társadalommal azonban nem feltétlenül értenek egyet a koszovói szerbek.
Jovan Dimitrovic szerint nincs jó megoldás, mert ha a koszovói szerbek elmentek szavazni, azzal elismerték a tartomány önállóságát, ezzel mintegy elárulva a hazafiságukat – míg ha kevesen mentek el szavazni, akkor önkormányzataikban többségbe kerülnek az albánok, amit a szerbek végképp nem akarnak.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!