A központi választási bizottság (CIK) adatai szerint a szavazásra jogosultak 45,79 százaléka járult vasárnap az urnák elé. A CIK hétfőn bejelentette, hogy a polgármester-választásnak második fordulója is lesz a koszovói települések többségében, mivel csupán tíz helyen sikerült már az első körben megválasztani a polgármestert.
A szerbek lakta Észak-Koszovó több szavazókörzetében a választást egyértelműen akadályozták a szélsőséges szerb szervezetek aktivistái, akik rendre inzultálták, gúnyolták és fenyegették azokat a szerbeket, akik elmentek szavazni. A szélsőségesek árulónak bélyegezték a szavazatukat leadókat, és megpróbáltak minél több szerbet a választás bojkottjára rábírni. A belgrádi tömegtájékoztató eszközök beszámolói szerint alig két órával a zárás előtt Kosovska Mitrovicában álarcos támadók törtek be az egyik iskolában kialakított szavazóhelyiségekbe. Verekedés tört ki, a támadók széttörték a szavazóurnákat. Egyes beszámolók szerint könnygázt is használtak a támadások során, más értesülések szerint viszont a rendőrség vetette be a könnygázt a rend helyreállítása érdekében. Az érintett körzetben felfüggesztették a voksolást.
A pristinai állami választási bizottság döntése szerint az észak-koszovói Mitrovicában három helyen kell megismételni a szavazást. Mivel a szavazatszámlálás még nem ért véget mindenhol, csak lapzártánk után dől el, hogy további településeken is sor kerül-e ismétlésre.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan nyilvánította ki függetlenségét Szerbiától. Belgrád azóta sem ismeri el egykori tartománya önállóságát, így az eddigi választásokon rendre bojkottra szólították fel a koszovó északi részén élő szerbeket. Ezúttal azonban – a Belgrád és Pristina közötti megállapodás betartása érdekében – a szerb kormány tagjai egyenesen azért kampányoltak, hogy minél több koszovói szerb járuljon az urnák elé.
„A választás kulcsfontosságú Koszovó jövője szempontjából, de érzékeny pontját képezi a tavaly Brüsszelben született megállapodásnak, azaz a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezésének – ez a feltétele ugyanis annak, hogy megkezdődhessenek az uniós csatlakozási tárgyalások Szerbiával. Egyfajta külső és belső kényszer ez, ami miatt a szerb kormány nehéz pályán mozog Koszovó kapcsán” – mondja lapunknak Jovan Dimitrovic újvidéki politológus.
Külső, mert az unió egyértelműen kéri a többségében albánok lakta tartománnyal való kapcsolatok rendezését, de belső is, hiszen az ország ki akar törni az évtizedek óta tartó gazdasági mélyrepülésből. „Azt, hogy a híres szerb nemzeti büszkeség mennyi engedményre képes az uniós gazdasági jólét érdekében, nehéz megmondani” – vélekedik a kialakult helyzetről a politológus.
A balkáni háborúk évtizedekre elszigetelték a volt jugoszláv tagköztársaságokat az uniós életszínvonaltól. Ezt a helyzetet lassan, de biztosan elkezdte felszámolni minden egykori tagállam. Horvátország éltanulója lett a folyamatnak, hamar feladta nacionalista retorikáját, majd a másik feltételnek is engedelmeskedett: kiadta Hágának nemzeti hőseit, akiket a hágai ügyészek háborús bűnösként állítottak a nemzetközi bíróság elé. A szerb makacsság ezen a területen is sokkal tovább tartott, hiszen közel tizenöt évig rejtegették Ratko Mladicsot és Radovan Karadzsicsot, a két legkeresettebb háborús bűnöst, sőt egy miniszterelnök (Zoran Djindjic) elleni halálos merénylet is kellett ahhoz, hogy a nacionalista ultrák is belássák: nincs más választás, ki kell egyezni Európával. A jelenlegi választások támogatása pedig a legjobb propaganda a szerb kormány szándékainak bizonyítására. A kormánnyal és a többségi szerb társadalommal azonban nem feltétlenül értenek egyet a koszovói szerbek.
Jovan Dimitrovic szerint nincs jó megoldás, mert ha a koszovói szerbek elmentek szavazni, azzal elismerték a tartomány önállóságát, ezzel mintegy elárulva a hazafiságukat – míg ha kevesen mentek el szavazni, akkor önkormányzataikban többségbe kerülnek az albánok, amit a szerbek végképp nem akarnak.
2013. 11. 08. (XVII/45)
