hetilap

„Illuzórikus elképzelés azt hinni, hogy a roma lakosság számára az egyetlen megoldás a társadalmi beilleszkedés. Igenis, lesznek kitoloncolások” – jelentette ki Manuel Valls francia belügyminiszter egy közelmúltbeli, heves vihart kavaró rádióinterjúban. Egy, a múlt héten megjelent közvélemény-kutatás viszont megerősítette a belügyminiszter pozícióját, mivel a megkérdezettek 77 százaléka egyetért Valls szavaival.
A magyar sajtóban megjelent, sokszor téves elemzések ellenére a belügyminiszter kijelentései nem a hazai, 300 ezer fős cigány (tsigane) kisebbségre vonatkoznak, hanem kifejezetten a közép-európai (zömében romániai) romákra.
A francia belügyminisztérium által augusztusban megrendelt tanulmány szerint 17 ezren élnek nem engedélyezett nyomortelepeken Franciaországban, ahol zömében romániai vagy egyéb közép-európai országokból származó romák laknak – köztük vándor romák is. Rájuk vonatkoztak Manuel Valls belügyminiszter éles kritikát kiváltó szavai.
A szakértők abban egyetértenek, hogy Románia és Bulgária 2007-es EU-csatlakozása óta a Franciaországba érkezett kelet-európai romák száma elérheti a 20 ezer főt, és számuk az évek során nem növekedett. Ezen nem sokat változtattak a Sarkozy-kormány által kezdett akciók az illegális települések felszámolására és a kelet-európai romák tömeges kitoloncolására. Kimutatható ugyanis, hogy ugyanazok az emberek térnek vissza Franciaországba, akiket például Romániába toloncoltak ki, mivel Romániához képest még mindig jobb a helyzetük Franciaországban.
A mindenkori francia kormányok ebben a nagyon kényes helyzetben nem a romákat teszik felelőssé a kialakult helyzetért, hanem a román, illetve a bolgár kormány felelősségére utalnak, főleg, mivel ők Brüsszeltől jelentős támogatást kapnak a saját kisebbségeik megsegítésére. A belügyminiszter tulajdonképpen erre is célzott, amikor kijelentette, hogy az alapvető megoldást nem a romák beilleszkedése jelenti, hanem a hazatérésük. Ennek tükrében a Közép-Európában tapasztalható roma-ellenesség nem vetíthető ki egyértelműen a francia lakosságra, amely támogatja a belügyminiszter szavait.
A közvélemény-kutatások alapján a negatív vélemények egyértelműen az illegális romatelepekre irányulnak. A legális telepek (vándortáborok) esetében ugyanis – állítja egy augusztusi felmérés – a megkérdezettek többsége nem tart a romák jelenlététől.
A romatéma a nyár végén került újból elő a francia belpolitikában, amikor a Nemzeti Front által szervezett nyári egyetem felszólalói már a 2014-es önkormányzati választásokra készülve minden illegális település felszámolását, illetve minden, az országban illegálisan tartózkodó külföldi roma szisztematikus hazatoloncolását ígér­-ték. A téma aktualitását növelte, hogy az elmúlt hónapokban sorozatban derült fény különböző közép-európai roma csoportok szervezett bűnözéssel kapcsolatos tevékenységére.
Emellett, mivel 2014 januárjától megszűnnek a román és bolgár állampolgárokkal szembeni munkavállalási korlátozások Nyugat-Európában, Franciaország újabb bevándorlási hullámtól tart. Emiatt is különösen nagy buzgósággal dolgozik a rendőrség: idén január és augusztus között 10 ezer személy ellen intézkedtek az illegális telepek felszámolása során.
A hagyományosan a társadalom részét alkotó francia vándorcigányok viszont megszenvedik a folyamatos romaellenes hangulatot, és saját bőrükön tapasztalják annak negatív következményeit. Idén nyáron például egyik befolyásos szervezetük, a franciaországi evangéliumi keresztény romákat tömörítő Élet és Fény misszió legnagyobb nyári rendezvényére a belügyminisztérium hirtelen nem a több év óta megszokott helyszínt biztosította, hanem egy jóval kedvezőtlenebb helyszínre adott engedélyt (mivel a helyi politika mindenben keresztbe tett, tüntetéseket, aláírásgyűjtést szerveztek stb.). Az Élet és Fény egy sajátos működésű, 40 országban működő pünkösdi „vándor” egyház, amelyet egy nem cigány lelkész, Clément le Cossec alapított 1952-ben. A Le Monde vallások különszáma szerint 110 ezer cigány tartozik a misszióhoz. 1988 óta minden nyáron egyhetes találkozót tartanak, ahol 7 ezer vándorkocsit, azaz 40 ezer cigányt várnak a helyszínre. Idén volt az első alkalom, hogy a találkozó kis híján meghiúsult.

Szervezetten

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek