Az első áldozat Mark Hasse kerületi főügyészhelyettes volt, akit január 31-én a Kaufman megyei bíróság parkolójában lőttek agyon, március közepén pedig egy Colorado állambeli büntetés-végrehajtási intézet igazgatóját gyilkolták meg. Az egyik gyanúsított, egy a rendőrséggel vívott tűzpárbajban lelőtt férfi, szintén egy szélsőjobboldali banda tagja, akinek teste náci jelképekkel volt teletetoválva. Ezek után, húsvét előtt egy nappal otthonában végeztek Hasse főnökével, Mike McLelland 63 éves kerületi főügyésszel és feleségével.
A gyilkosságsorozatra azt követően került sor, hogy 2012 novemberében az FBI a texasi Árja Testvériség 34 tagja, köztük négy vezetője ellen indított eljárást. A vád több gyilkossági kísérlet, három gyilkosság, számos vesztegetés, emberrablás, valamint kokain és amfetamin csempészete és terjesztése volt. A bandára nézve szinte „megsemmisítő csapást” mérő vádirat nem maradt hatástalan. Decemberben a Texasi Közbiztonsági Hivatal jelezte, hogy a szóban forgó rasszista csoport az igazságszolgáltatásban dolgozó tisztviselők elleni megtorlásként merényleteket tervez. Mark Hasse likvidálására aznap került sor, amikor a bíróság bejelentette, hogy McLelland ügyészi hivatala indít vizsgálatot a texasi Árja Testvériség egyik zsarolási ügyében. Főnöke akkor nyilvánosan megfogadta, hogy elkapja Hasse gyilkosait. McLelland és felesége halálát követően kedden előállítottak egy férfit, akit egy megyei hivatalnok telefonos fenyegetésével vádolnak, de a gyilkosságok tetteseit lapzártánkig nem nevezték meg.
A gyilkosságokkal gyanúsított, az 1980-as évek kezdetétől működő rasszista csoport számlájára eddig is több mint száz gyilkosság és legalább tíz emberrablás írható. A csoport azt követően alakult meg, hogy 1979-ben a Texas állambeli börtönökben megszüntették a különböző etnikai csoportok izolálását, így a fehér, fekete, mexikói és egyéb származású elítéltek közös cellába kerültek. A fehér rabok elleni atrocitásokkal szemben fellépő banda mára nemcsak a térség, hanem az Egyesült Államok legerőszakosabb fehér rasszista csoportjává vált. A szervezet mintegy 2700 tagjának egy része a rács mögött van, hozzájuk a más etnikumú cellatársaktól való félelmükben csatlakoznak az új tagok.
A kizárólag fehér bőrszínnel és lehetőleg európai felmenőkkel rendelkező újoncok testére számos náci jelképet, köztük horogkeresztet tetoválnak, nem pusztán a „művészet” kedvéért. Az ekképp megjelöltek szabadlábra kerülésük után is nyomon követhetők, és a könyörtelen maffiastílusban szerveződő hálózatban tarthatók. A texasi Árja Testvériség vezetői, akik katonai rangokkal (őrnagy, főhadnagy) illetik egymást, vakfegyelmet követelnek tagjaiktól. A dezertőröket vagy a feladatukat (például drogcsempészet, rablás) nem megfelelően teljesítő tagokat brutálisan megbüntetik, rosszabb esetben meg is ölik. Testükre tetovált mottójuk – „Isten megbocsát. A testvérek nem!” – mindent elárul. A Rágalmazásellenes Liga szerint 2000-től napjainkig a texasi Árja Testvériség 29 utcai gyilkosságért felelős, áldozataiknak mintegy fele az egykori engedetlen tagok közül kerül ki. Aktív toborzó munkájuknak köszönhetően a rácsokon kívül is sokan csatlakoznak hozzájuk, annak ellenére, hogy a felvételhez azonnal valamilyen súlyos, nem egyszer véres bűncselekményt kell végrehajtaniuk.
Az igazságszolgáltatásban dolgozók ellen elkövetett merényletek nem tartoznak a csoportra egyébként jellemző bűntettek közé. Ugyanakkor három nappal McLelland halála után egy szintén a texasi Árja Testvériség ügyeinek vizsgálatát végző ügyvéd, Jay Hileman biztonsági okokra hivatkozva visszaadta a megbízását. Ha kiderül, hogy valóban ők a felelősek a két ügyész haláláért, akkor a jövőben egy eddig ismeretlen és félelmetes bosszúállási taktikával kell szembenézni.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »