A leginkább a dél-ázsiai származásúakat érintő merényletek száma drasztikus emelkedésnek indult az elmúlt két évben. Az elkövetők főként fiatalokból álló, magukat a barnainges német náci SA-hoz, azaz a rohamosztaghoz hasonló névvel illető bandák, akik gyalog vagy motorbiciklin járják a városokat. Késekkel, botokkal, golf- és baseballütővel, esetenként lőfegyverekkel felszerelve a nyílt utcán, főként este vagy éjszaka támadnak áldozataikra, akik a szélsőjobboldali huligánok brutalitása miatt gyakran kórházi kezelésre szorulnak – de egyre gyakoribbak a halálos kimenetelű támadások is. A külföldi bevándorlók mellett a homoszexuálisok és a baloldali politikai beállítottságú görög állampolgárok is a célkeresztben vannak, sokan sötétedés után már az utcára sem mernek kilépni.
A támadások „szisztematikusak, szervezettek”, és „megkérdőjelezhetetlenül rasszista jellegűek”, áll az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának tavaly nyáron napvilágot látott jelentésében. A helyzet azóta csak romlott, az incidensek száma napról napra nő.
A brutális támadások többségéért a 2012-es parlamenti választásokon 18 mandátumot szerzett Arany Hajnal szélsőjobboldali politikai pártot teszik felelőssé. Annak ellenére, hogy a párt vezetői tagadják, hogy bármi közük lenne az incidensekhez, számos esetben a párt támogatói mellett annak tagjai is részt vesznek az akciókban. Tavaly nyáron a rendőrség több feketébe öltözött, motoros fiatalt fogott el, akik külföldieket súlyosan bántalmaztak, olyannyira, hogy kórházi ellátásra szorultak. A banda tagjai szorosan kötődtek a neonáci párthoz, és az előállítottak között volt Nikos Michaloliakosnak, az Arany Hajnal elnökének lánya is. Athénban egy pakisztáni férfi halálát okozó, mostanában történt késelés gyanúsítottjának lakása a náci párt propagandaanyagával volt tele.
A tengerparti Rafina városában az Arany Hajnal parlamenti képviselői vezették azokat a csoportokat, amelyek tagjai a helyi piacon végigsöpörve külföldi kereskedőket vertek meg, üzleteiket pedig romba döntötték. A támadások áldozatai sok esetben hiába fordulnak a rendőrséghez, amelynek tagjai nem egy esetben a szélsőségesekkel szimpatizálnak. Az Eleftherotypia című helyi lap már 1998-ban jelezte a szélsőjobboldali szervezetek aktivitását a biztonsági szerveknél, amit alátámasztanak a közvélemény-kutatási adatok is, miszerint a rendőrség tagjainak több mint 23 százaléka szavazna az Arany Hajnalra.
Vassiliki Georgiadou, az athéni Panteion Egyetem politológus professzora szerint az atmoszféra hasonló ahhoz, amikor a múlt században a zsidók éltek át hasonló támadásokat Németországban. A párhuzam nem véletlen, hiszen az Arany Hajnal ideológusai bevallottan a német náci tradíció követőinek tekintik magukat, és erre a párt horogkeresztre emlékeztető szimbóluma is utal. Vezérük, Nikos Michaloliakos korábban is hangoztatott nézetei szerint Hitlert nem ítélik meg objektíven, emellett a holokausztot túlzásnak tartja, és tagadja, hogy a haláltáborokban gázkamrák működtek.
Michaloliakos már 2005-ben sem rejtette véka alá terveit: „Ha erősek leszünk, nem kegyelmezünk. Többé nem lesz demokrácia” – jelentette ki a francia Le Monde Diplomatique-nak adott nyilatkozatában. A szavakat valóban tettek követték, a párt tagjai ma már cselekszik is azt, amiről valaha csak beszéltek.
Az Arany Hajnal bűncselekményekben való szerepe, valamint hivatalos honlapján megjelenő, a parlamentáris demokrácia ellen tett nyilatkozatai miatt az Európa Tanács április közepén aggodalmának adott hangot. Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint az egyébként kisebbségben kormányzó görög vezetésnek minden jogalapja megvan arra, hogy betiltsa az Arany Hajnalt. Ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy ez önmagában a rasszista erőszak problémáját nem oldaná meg, mivel ez sokkal szélesebb rétegeket érint.
Való igaz, hogy az ország egyre mélyülő gazdasági válsága és az ezzel kapcsolatos megszorító intézkedések egyértelműen a szélsőjobboldal malmára hajtják a vizet. Ma a munkaképes lakosság több mint negyedét érinti a munkanélküliség, és különösen a 15–24 év közötti fiatalok körében igen magas, 56,3 százalékos ez az arány. Ebben a helyzetben a legális külföldi munkavállalók, a közel egymillióra becsült illegális bevándorlók, köztük főként közel-keleti országokból érkező menekültek jelenléte kedvez a 10 milliós görög populációban a rasszista eszmék és az erőszak terjedésének. Mindez a közvélemény-kutatási adatokból is egyértelmű: míg 2009 októberében az Arany Hajnal a szavazatoknak csak 0,3 százalékát tudta megszerezni, tavaly májusban, majd az azt követő második, júniusi választásokon már 7 százalékot szerzett. A legfrissebb, áprilisi adatok szerint azonban 4 százalékkal emelkedett a támogatottságuk, ami az ország két másik szélsőjobboldali pártjával együtt a nacionalisták mintegy 20 százalékos népszerűségét jelenti.