Hétfőn éjjel megszületett a megállapodás arról, hogy az Európai Központi Bank és az IMF tízmilliárd eurós mentőcsomagját milyen feltételekkel kapja meg Ciprus nemrégen megválasztott kormánya. Nem segített a helyzeten semmilyen „ciprióta virtus”, végül minden kérdésben a trojka győzött. A probléma azonban ezzel még nem oldódott meg, a feltételek ugyanis pénzkimenekítési hullámot indíthatnak el nemcsak Cipruson, de más, gyenge lábakon álló gazdaságokban is.
A megállapodás szerint, amelyben a tízmilliárd eurós tőkeinjekció valójában csak négy, Ciprusnak mindenekelőtt radikálisan össze kell zsugorítania a bankrendszerét (5,8 milliárdot pedig nekik kell hozzátenni a kapott négyhez). Első körben a Laiki Bankból minden „életképes” részt, beleértve a 100 ezer euró alatti összegű betéteket is, átcsoportosítanak a Bank of Cyprus kezébe. A fennmaradó részt kihelyezik egy úgynevezett „Bad Bankba”, és ezzel a részvényesek, illetve a nagyobb betétekkel rendelkezők kárpótlás nélkül inthetnek búcsút a pénzüknek – összesen 4,2 milliárd eurónak. A Bank of Cyprus ügyfelei sem ússzák meg azonban, hogy fizetés nélkül távozzanak: náluk ugyanis a teljes bukás helyett „mindössze” a 100 ezer euró fölötti betétek legalább 30, de inkább 40 százaléka alakul át banki részvényekké.
A konkrét összegekről még folyik az egyeztetés, banki szakértők azonban már azt a sötét jövőt vetítik előre, hogy ez a rész bizonyos esetekben itt is felmehet akár 90 százalékig is.
A döntéssel egy időben a ciprusi Központi Bank elnöke, Andreas Artemis lemondott posztjáról, miután vádak érték, hogy az ő engedélyével a bankzárlat ellenére mégis jelentős összegek folytak ki a nagybankokból, a kis betétesek védelme helyett az offshore számlás nagyvállalkozóknak kedvezve. Egyre több jel mutat arra, hogy a válságban lévő bankokból március 16-án a korai órákban óriási összegek távoztak humanitárius segély címén, illetve úgynevezett „rendkívüli kifizetések” formájában. Mindez annak ellenére történt, hogy a „kis halak”, az átlagpolgárok és vállalkozók szinte működésükben vannak megbénítva; nem tudják fizetni a szállítóikat, és az is egyre nagyobb kérdés, hogy a munkavállalók megkapják-e a fizetésüket a hónap elején.
A görög Piraeus Bank már bejelentette, hogy a három ciprusi bank, a Laiki Bank, a Bank of Cyprus és a Hellenic Bank görög fiókjaiban felhalmozott betéteket és az általuk kihelyezett hiteleket egy az egyben átvállalja, hogy azok ne essenek a válság áldozatául. A britek is dolgoznak már a megoldáson, hogy a 13 ezer brit betétes pénze, amit a kis mediterrán szigetországban, főleg a Laiki Bankban helyeztek el, valamilyen formában megmaradjon.
Az oroszok az uniós akciót ahhoz hasonlították, amikor a nácik egy az egyben magukévá tették az elhurcolt zsidók bankbetéteit a második világháborúban. A propaganda ugyanis akkor is „mocskosnak” nevezte ezt a tőkét, ahogy a mostani kommunikáció is arra van kihegyezve, hogy ezek a megadóztatott betétek végül is az oroszok Cipruson tisztára mosott „mocskos” jövedelmét jelentik. Medvegyev elnök szavai szerint „Európa ellopja azt, amit egyszer már elraboltak”, arra utalva, hogy orosz oligarchák a ciprusi bankok segítségével mosták tisztára a pénzüket. Ennek ellenére konkrét segítség egyelőre nem jön az orosz oldalról – Putyin elnök mindössze arra utasította a kormányt, hogy támogassák az eurózóna törekvéseit a helyzet megoldására.
Németország végül elkönyvelhet egy újabb győzelmet a nemzetközi fronton, ami egyáltalán nem tűnik győzelemnek, ha azt is figyelembe vesszük, hogy minden eddigi mentőakció aláásta az euróba, illetve a bankrendszerbe vetett bizalmat. Ezt az általános bizalmi válságot erősíti a kialakult helyzet – hiába állítja például Jeroen Dijsselbloem, az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsának vezetője, hogy a betétadóztatási megoldást máshol nem fogják alkalmazni, mivel Ciprus helyzete speciális. Ez ugyanúgy garancia nélküli ígéret, mint ahogy a jelek szerint a ciprusi betétbiztosítás is, amely elvileg garanciát vállal a betétek 100 százalékára. Ez a garancia azonban a jelek szerint a nagy betétek esetében nemhogy nem száz százalék, hanem egyenesen megszűnt létezni.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »