hetilap

Több mint húsz ország képviselőjének jelenlétében a díjat az Európai Unió képviseletében José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke vette át, a díjat odaítélő bizottság szerint a második világháborút követő tartós béke és a testvériség megvalósításáért. A ceremónián elmondott beszédében Van Rompuy megemlítette: a díjjal „a történelem legnagyobb békeszerzőjének” munkáját ismerték el. Azonban az EU nem minden tagállama osztotta e véleményt. Svédország, Luxemburg, Ciprus és Csehország tüntetőleg nem képviseltette magát az átadáson. Az unióhoz 1973-ban csatlakozott, az EU-ban betöltött szerepét egyre szkeptikusabban látó Nagy-Britannia miniszterelnöke, David Cameron szintén távol maradt az ünnepségről. Helyette Londonban újságírókkal találkozott, akiket viszont megnyugtatott, hogy országa nem kíván kilépni az unióból. Áder János köztársasági elnök a mostoha időjárási viszonyok miatt nem jelent meg az eseményen.
A hétfői díjátadásra Herman Van Rompuy kezdeményezésére egy rövidfilm készült, amely az unió kialakulását mutatta be Winston Churchilltől napjainkig. A film első verziójában azonban nem esett szó az európai közösség alapkövének számító 1957-es Római Szerződésről, és az alapító atyáknak számító Alcide De Gasperi és Altiero Spinelli olasz politikusok is kimaradtak belőle. A videóban megszólaltatott európai polgárok között sem szerepeltek olaszok. Olaszország külügyminisztériumának tiltakozására a filmet végül újraforgatták.
Az Amnesty International hétfői közleményében arra figyelmeztette az EU vezetőit, hogy nem sütkérezhetnek a díj fényében akkor, amikor az idegengyűlölet és az intolerancia egyre növekvő tendenciát mutat a kontinensen. Nigel Farage, a brit Függetlenség Párt egyik tagja az átadással kapcsolatos véleményében az EU-t a balkáni háborúban darabokra hulló Jugoszláviához hasonlította.
Az ünnepség előtt egy nappal a Norvég Béketanács vezetésével mintegy ötven norvég és nemzetközi baloldali és emberi jogi szervezet tagjai vonultak a hideggel dacolva Oslo utcáira, tiltakozva az EU-nak odaítélt Nobel-békedíj ellen. Szerintük ugyanis az EU nem felel meg az Alfred Nobel által megfogalmazott kritériumoknak.
Hasonló aggodalmaknak adott hangot az 1984-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Desmond Tutu, a dél-afrikai apartheid rendszer ellen harcoló érsek, valamint két másik korábbi kitüntetett, az észak-írországi Mairead Maguire és az argentín Adolfo Perez Esquivel, akik együttesen azon az állásponton voltak, hogy idén ne adják ki a díjat. A kritikusok között voltak a norvég kormány tagjai is, akik szerint az EU a fegyvereket exportáló tagállamok miatt nem érdemli meg a díjat. Emellett az időzítést sem tartották szerencsésnek az egyre mélyülő gazdasági krízis miatt.  
A demonstráción szintén részt vevő Dimitrisz Kodelasz, a görög baloldali Sziriza párt tagja szerint az unió nem méltó a kitüntetésre, hiszen „szociális háborút visel” Dél-Európa ellen. Mint mondta, Görögországban a lakosság harmada él a szegénységi küszöb alatt, és ezt a szituációt a díjjal kitüntetettek hozták létre.
A Nobel-békedíjjal járó összeg 930 ezer euró (körülbelül 260 millió forint), amit az EU saját büdzséből kiegészít, és így összesen 2 millió eurót juttat el háborúval sújtott térségekben élő gyermekeket támogató segélyszervezeteknek. Hogy pontosan melyeknek, azt csak a jövő héten jelentik be.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek