A kórházi alkalmazottak ebben az évben kapták meg a „behívójukat” a földekre. Üzbég kórházakban számos beteget hazaküldenek azzal, hogy az orvosok most „gyapoton vannak”. Egy ötvenes évei elején járó kórházi alkalmazott, aki nemrég tért vissza a tizenöt napos gyapotszedésből, a BBC tudósítójának elárulta, hogy odakint nincsenek tekintettel sem a korra, sem pedig az egészségi állapotra. Ha valaki kevesebb gyapotot szed az előírt napi hatvan kilogramnál, annak önköltségen kell megvásárolnia azt a helyiektől. Mint mondta: a földeken végzett munkáért semmivel sem kapnak több fizetést, habár kétségtelen, hogy a gyapotszüretelés fizikailag eredeti munkakörüknél jóval megterhelőbb.
Korábban éveken keresztül gyerekeket dolgoztattak a földeken Üzbegisztánban, ám több nemzetközi cég – köztük az Adidas, a Marks and Spencer, a H&M, a Tesco – és emberi jogi szervezetek is tiltakoztak a gyermekmunka ellen. Tavaly, amikor az üzbég miniszterelnök lánya új ruhakollekciójának a bemutatójára igyekezett a New York-i divathétre, transzparensekkel felszerelkezett tüntetők állták útját. Gulnara Karimova végül kénytelen volt saját helyszínt bérelni ruhái bemutatására, mivel az eredeti helyszínre képtelen volt bejutni.
A tiltakozások hatására Savkat Mirzijajev miniszterelnök tavaly dekrétumban tiltotta be a gyermekmunkát – viszont először a tanárokat, irodai alkalmazottakat, majd az egészségügyi dolgozókat rendelték ki a földekre. A BBC-nek nyilatkozó, neve elhallgatását kérő érintett szerint a kormány körzetenként 330 fős hozzájárulást követel a kórházaktól.
A munkások hajnali négykor kelnek, hogy egy óra alatt – gyalog – elérjék a földeket, ahol este hatig megszakítás nélkül dolgoznak.
Aki panaszkodni merészelne valamely sajtóorgánumnak, nem árt, ha az elkövetkező napokban a háta mögé néz, mert előfordulhat, hogy elkapják, és megagyalják a nyílt utcán – ahogy ez meg is történt egy emberi jogi aktivistával még 2009 novemberében, akit egy, a gyermekmunkával kapcsolatos cikk publikálását követő pár órában megtámadtak és bántalmaztak. A fiatalember beszámolt arról, hogyan vitték el az iskolából dolgozni a tizennégy-tizenöt éves vagy akár fiatalabb gyerekeket, akik a kemény munka mellett kevés és igen alacsony tápértékű élelmezést kaptak – ezért egyes esetekben még fizetniük is kellett. Hasonlóképpen járt egy szamarkandi főiskolai tanár is, aki egészségi állapota miatt idén nem volt képes vállalni a kemény fizikai megterhelést. Mivel felmentést nem kaphatott, fizetnie kellett egy helyi munkavállalónak, hogy helyette dolgozzon. Ezek után főnöke közölte, hogy egyhavi fizetését visszatartják, és a gyapotföldeken dolgozók szállásának és élelmezésének finanszírozására fordítják.
Az üzbég kormány honlapján közzétett dekrétum szerint az minősül gyermeknek, aki még iskolába jár: a közép-ázsiai országban hagyományosan tizenöt év a tankötelezettség korhatára, így az ennél idősebbeknek a határozat szerint már kötelező dolgozniuk a földeken.
A Responsible Sourcing Network nevű szervezet szerint a kormány eddigi intézkedései nem kielégítőek, így sürgetik, hogy az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) emberei kapjanak belépési engedélyt a gyapotföldekre, hogy felmérhessék a valós állapotokat.
Üzbegisztán egyike a világ vezető gyapottermelő országainak, s ez teszi ki gazdaságának jelentős hányadát – az ország a világ gyapottermelésének
4 százalékát adja, a világ gyapotexportjából pedig 10 százalékkal részesül. Ugyanakkor Üzbegisztán exporttermelésének 45 százalékát teszi ki a gyapot.
A termelés menete a szigorú szovjet tervutasításos gyakorlat szerint folyik.
Textilipari szakértők ugyanakkor kiemelik, hogy bármiféle bojkott hatása bizonytalan, hiszen a ruházati cégek, mire a kész termék hozzájuk kerül, képtelenek megállapítani az alapanyagok konkrét származási helyét. Ron Parkham, a Columbia Sportswear szóvivője szerint a náluk felhasznált textíliák egy globális ellátórendszeren keresztül kerülnek hozzájuk, amelynek visszakövetése ezen a ponton már szinte lehetetlen.
2012. 10. 31. (XVI/44)
