José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatában kiemelte, hogy a díj nem csupán az uniós intézményeknek szól, hanem az unióban élő 500 millió polgárnak is. Rossz nyelvek szerint a díjat így nem is a két potentátnak, hanem mondjuk Angela Merkelnek és egy görög nyugdíjasnak együtt kellene majd átvennie. A kancellár asszonyt legutóbbi görög útja során több ezer rendőr védelmezte, de még így sem sikerült megakadályozni a nácinak öltözött tüntetők megjelenését. Angela Merkel egyébként nagy örömmel fogadta a „csodálatos döntést”, Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök pedig szinte ugyanezekkel a szavakkal köszönte meg a „hatalmas megtiszteltetést”, amely „bátorítás az alapító atyák álmának beteljesítéséhez”. Az indoklásban a bizottság egyébként külön kitért arra is, hogy az uniónak nagy szerepe volt abban, hogy közelebb hozta egymáshoz Németországot és Franciaországot.
Az EU-tag britek nem fogadták kitörő örömmel a hírt. „Csak találgathatunk, hogy miféle őrület kerítette hatalmába őket…” – írja a döntésről felháborodva Boris Johnson, London polgármestere a Telegraph-ban. Johnson szerint díjat adni az EU-nak a béketeremtésért olyan, mint a hosszú évekig doppingoló Lance Armstrongot kitüntetni sportszerű magatartásáért, vagy a gyerekeket molesztáló médiamogult, Jimmy Saville-t jótékonyságért. „Talán részegek voltak, talán egyike volt azoknak a komor skandináv délutánoknak, amikor napnyugta után mindenki meghúzza a pálinkásüveget” – írja a testület mentális állapotáról. A polgármester szerint a második világháború óta tartó békéhez az Európai Uniónál sokkal több köze volt az Egyesült Államoknak és a 87. születésnapját ünneplő Margaret Thatchernek, hiszen a hidegháború alatt a brit miniszterelnök asszony volt az, aki Ronald Reagennel együtt határozottan fellépett a szovjet rakétarendszerek Európába telepítése ellen. Johnson szerint épp ezért Margaret Thatchert illette volna a Nobel-díj. Hozzáteszi, hogy az eurózóna válsága nem békét hozott olyan államok számára, mint Görögország vagy Spanyolország, hanem hatalmas gazdasági, társadalmi nehézségeket és a politikai szélsőségek megerősödését. Thatcher neve azonban még a jelöltek között sem bukkant fel, nem úgy, mint Helmuth Kohl egykori német kancellár, a saját pártja által jelölt Julija Timosenko, vagy a WikiLeaksnek titkos nemzetbiztonsági információkat szivárogtató Bradley Manning, akit hazájában, Amerikában halálbüntetésre ítéltek.
Vince Cable liberális brit politikus és közgazdász szerint egyfajta megelőzésként lehet értelmezni a díjat, az Európai Unió ugyanis igen nagy bajban van. Amennyiben az eurózóna felbomlik, annak beláthatatlan következményei lehetnek: visszatérhet az európai államokba a szélsőséges nacionalizmus uralma, és egy újabb háború lehetőségét sem lehet kizárni. A szkeptikus britek továbbra is azon gondolkodnak, hogyan tudnának lassan kihátrálni az unióból: David Cameron szerint az eurózóna válsága lehetőséget ad Angliának arra, hogy újratárgyalja az EU-val való kapcsolatát. Michael Gove oktatási miniszter, a miniszterelnök egyik legközelebbi szövetségese baráti társaságban ennél sokkal radikálisabban fogalmazott: állítása szerint ha ma szavaznia kellene arról, hogy az Egyesült Királyság az unióhoz tartozzon-e, biztosan nemmel voksolna. Gove szerint a briteknek ultimátumot kellene adniuk az EU többi államának, miszerint kilépnek, ha nem kapják vissza a teljes szuverenitásukat. Úgy véli, Nagy-Britannia éppúgy meg tudna állni egyedül a lábán, mint Norvégia vagy Svájc. Gove más euroszkeptikus miniszterekkel együtt szeretne egyre nagyobb nyomást helyezni Cameronra, hogy gyorsítsa fel az EU-tól való távolodás folyamatát.
Magyarország uniós tagállamként üdvözölte a döntést. Magyarország továbbra is elkötelezett az EU megerősítése mellett – olvasható a külügyi tárca közleményében. Orbán Viktor elégedetten nyugtázta, hogy ezzel egyhuszonheted Nobel-békedíjhoz jutottunk. „Még sosem kaptunk egyhuszonhetednyi Nobel-békedíjat” – jegyezte meg a miniszterelnök, amivel nehéz vitatkozni.