2012-re a Németországban élő törököknek már csak 15 százaléka mondja azt, a hogy a nyugat-európai állam az otthona – akik viszont mindkét országot az otthonuknak tartják, azok idén már 45 százalékot tesznek ki. A megkérdezettek közül minden második menne vissza Törökországba, ahol egy részük szívesebben töltené el nyugdíjas éveit. A hazavágyók közül azok vannak a legtöbben, akik az elmúlt év recessziójában túl sok elutasítást éltek át a munkaerőpiacon.
Abban a törökök is egyetértenek a németekkel, hogy elengedhetetlenül szükséges, hogy a gyerekek megtanuljanak németül. A megkérdezettek 95 százaléka már a bölcsőde éveiben fontosnak tartja, hogy a gyerekek minél gyorsabban megtanulják a nyelvet, ami később kulcsfontosságú a társadalmi beilleszkedéshez. A gyermekgondozáshoz havonta kapható állami segítséget viszont túlnyomó részben elutasítják. Ennek ellenére elkülönülni sem akarnak teljesen, ugyanis csak 8 százalékuk szerint lenne jó, ha a török gyerekek csak török gyerekekkel járnának egy iskolába, ahová más bevándorlók vagy németek sem járnak, viszont közel kétharmaduk mégis csak törökök között érzi a legjobban magát.
A vallásosak száma is egyre inkább növekszik a bevándorlók között. 37 százalék mondja vallásosnak magát, a 2009-es 33 százalékhoz képest. A 30 év alattiak között viszont a megkérdezettek bő kétharmada vallja szigorúan vallásosnak magát. Ez kedvez a radikálisoknak is; a vallásos kirekesztés is egyre inkább nő, 18 százalék vallja, hogy a zsidók „alacsonyabb rendű emberek”, 25 százalék gondolja ilyennek az ateistákat, és 8 százalék a keresztényeket. A radikalizmus erősödése aggasztó a fiatalok között, akik nagy százalékban támogatják azt a vitatott mozgalmat is, amely német nyelvű Korán-fordításokat akar szétosztani a német városokban. A fiatalok kétharmada szerint még több mecsetet kellene építeni Németországban.
A szakértők szerint a radikalizálódás arra lehet a válasz, hogy egyre nagyobb számban érik támadások a török bevándorlókat származásuk miatt. 2009-ben 29 százalék, 2012-ben pedig már 45 százalék állította, hogy megtámadták török származása miatt, és a 30 év alattiak között minden második érezte kirekesztve magát vallási hovatartozása miatt.
Pedig a szövetségi államok igyekeznek megkönnyíteni a török bevándorlók életét. Hamburg városa azt tervezi, hogy teret ad a muzulmán kurzusoknak az iskolákban, szabadnapokat kapnának a muszlim ünnepeken, és temetéseket végezhetnének a saját szokásaik alapján. Egyelőre Hamburg még egyedül áll ezekkel a tervekkel, ám több más város is gyorsan követheti, amennyiben a döntés pozitív visszhangra talál. A muszlim szabadnapok a nem kötelezően törvénybe iktatott keresztény ünnepnapokkal azonos jogokat élveznének. Ez alapján szabadnapot kell majd kivenni az ünnepekre, és ha a munkavállalónak van kiadható szabadsága, a munkáltató köteles lesz kiadni azt.
A legnagyobb változás az iskolai kurzusokban lesz: a hamburgi protestáns egyházközség a továbbiakban nem egyedül lesz felelős a nem felekezeti hitoktatásért, hanem ez a jog fokozatosan kiterjed majd a muszlim és alevi közösségekre is a következő öt évben.
Adóvédelem melegeknek
Nem csak a bevándorlók jogai vannak terítéken Németországban. A nyíltan homoszexuális külügyminiszter, Guido Westerwelle a melegjogok els számú aktivistájává lépett el, ugyanis agresszíven lobbizik azért, hogy a regisztrált élettársi kapcsolatban él meleg párok ugyanolyan jogokat élvezzenek az adózásban is, mint a különnemŐ házaspárok. A liberális külügyminiszter szerint: „Ha a regisztrált élettársi kapcsolatoknak ugyanolyan kötelezettségeik vannak, mint a házaspároknak, ugyanolyan jogokat is kellene, hogy kapjanak. Ezzel nem gyengítjük a házasságot, csak megszüntetjük a diszkriminációt. Már nem az ’50-es években élünk.”
A kereszténydemokrata pénzügyminisztert ezek az érvek azonban egyelre nem gyzték meg, és nem látja szükségét átfogó adóreformoknak. Ezzel azonban Angela Merkelt hozzák nehéz helyzetbe, aki nem szeretne a mérleg nyelve lenni, inkább az alkotmánybíróságra hárítja a feladatot. A nyomás viszont egyre ersödik. Egyelre azonban a konzervatív kormány nem nyitott ekkora engedményre.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »