hetilap

A júniusi ítélet óta nem csitul a parázs vita a témában, a zsidó és muzulmán vallási felekezetek tiltakoznak, az orvosi kamara a szankciókra figyelmeztet, az orvosok pedig tanácstalanok. Az ítélet révén még súlyosabb helyzet állhat elő, ugyanis a legális és tiszta orvosi rendelők helyett a vallási csoportok maguk között próbálják majd megoldani a helyzetet, illetve beindulhat az úgynevezett „körülmetélési turizmus” a szomszédos országokba.
Az évezredes zsidó és muzulmán vallási tradíció egy sajnálatos baleset miatt került a hatóságok látókörébe, miután 2010-ben egy négyéves kisfiú közvetlenül a körülmetélés után súlyos vérzéssel került a kölni kórház sürgősségi osztályára. Az ügyészség ekkor az orvos ellen emelt vádat, aki magánpraxisában körülmetélte a gyermeket. A 2011. szeptemberi ítélet felmentette az orvost, ám kimondta: a körülmetélés akkor is testi sértés, ha a gyermek érdekében történik, amit a szülők beleegyezése igazol.
Az ügyészségi fellebbezés után a kölni tartományi bíróság az orvos felmentését ugyan helybenhagyta, ám az indoklást megváltoztatva kimondta: a szülői kényszer vagy egyetértés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyermek érdekében történik a beavatkozás, illetve a gyermek testi épsége magasabb rendű, mint a szülők lelkiismereti szabadsághoz való joga.
A kérdés már évek óta heves vita tárgya úgy az orvosok, mint a büntetőjogászok között. Azt a pusztán orvosi indokot ugyanis, hogy egészségügyi szempontból bizonyos rákos megbetegedések kockázata csökkenthető a körülmetéléssel, a jogászok azzal az érvvel semlegesítik, hogy Közép-Európában nem szükséges egészségvédelmi szempontból megelőzésképpen körülmetélést végezni. A szabad vallásgyakorlás kérdése egyik csoport szempontjából sem érdekes, pedig ez az a tényező, amely miatt a legtöbb esetben sor kerül a beavatkozásra.
Az ítélettel nyilvánvaló módon nem szűnik meg a vita, sem az alapprobléma, mivel az Európában, így Németországban is egyre növekvő iszlám közösségben, valamint a zsidóság körein belül továbbra is nagy lesz az igény a beavatkozás elvégzésére. A bíróság ezzel sajnálatos módon a szürke zónába kényszeríti a szülőket. Amennyiben az ítéletet helybenhagyják, az orvosok egyre kevesebb esetben vállalnak majd ilyen beavatkozást, ha egyáltalán. Orvosi végzettség nélkül az ítélet előtt is tilos volt a körülmetélést elvégezni, viszont a helyzet szükségessé teszi a felekezetek számára ezt az alternatív megoldást.
A kölni bírók időközben a lelkiismereti és vallásszabadsághoz, valamint a gyermekneveléshez való jog megsértésére is találtak ellenérvet. Érvelésük szerint ugyanis a gyermek testi épsége sokkal nagyobb súllyal esik latba a döntésben, mint a fent említett szülői alapjogok, mert a gyermek felnőtt korában saját maga eldöntheti, hogy alá kívánja-e vetni magát a procedúrának, vagy sem. A világ szeme azonban most Daniel Bahr liberális egészségügyi miniszteren van, akin egyre növekszik a nyomás a döntés véglegesítésére. A miniszter szeretné elérni, hogy a vallási meggyőződésből, a szabad vallásgyakorlás jeleként elvégzett körülmetélés ne legyen büntethető. „Számomra a szabad vallásgyakorlás nagyon nagy érték” – erősítette meg a Die Welt magazinnak adott interjújában. Angela Merkel kancellár is kifejezte a héten, hogy nem szeretné, ha „Németország lenne az egyetlen állam a világon, ahol a zsidók nem végezhetik a tradicionális szokásaikat”. Az iszlám közösség hangos tiltakozással fejezte ki véleményét az ügyben. Ali Demir, az Iszlám Vallási Közösség vezetője elmondta: a döntés kriminalizálja a szülőket és az orvosokat. Demir szerint a körülmetélés „ártalmatlan beavatkozás, több ezer éves hagyománnyal és magas szimbolikus értékkel”. Pontosan ezért a beavatkozás büntetése „integrációellenes és diszkriminatív”.
Pinchas Goldsmith, az Európai Rabbik elnöke is kifejezte aggályait, kijelentve: az ügy a „holokauszt óta talán a legjelentősebb támadás az európai zsidó életvitel ellen”. A rabbi azt is elmondta: „Ha az ítéletet helybenhagyják, nem látok semmilyen jövőt a zsidók számára Németországban.” A Zsidó Központi Tanács elnöke, Dieter Graumann is sürgeti a politikát. Írásban kérte Angela Merkel kancellár asszonyt, valamint a pártok frakcióvezetőit, hogy a nyári szünet után közvetlenül iktassák törvénybe a végleges megoldást, ami viszont a kölni bíróság döntésével ellentétes kell, hogy legyen. Ha ugyanis ez a helyzet marad, akkor nemcsak a rabbik, hanem Graumann szerint is veszélybe kerül a zsidók léte Németországban. „Akkor mennünk kell.”

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek