Magyarország a rendszerváltás előtt a keleti blokkban kiemelkedően jó arab kapcsolatokkal rendelkezett, bár ennek komoly ára volt: évtizedeken át Budapesten kellett menedéket biztosítani olyan „forradalmároknak", mint Carlosnak és társainak, akik rendszeresen itt pihenték ki magukat a nyugat-európai terrortámadásaik után. Az arab országokkal fennálló bizalmi viszonyt erősítette, hogy Magyarország 1967 után Moszkva elvárása szerint megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel. Ez ajánlólevélnek számított a szovjet érdekszférához tartozó közel-keleti országok, elsősorban Líbia, Szíria és Irak felé.
A kommunista blokk összeomlása után fordult a kocka: Magyarország a transzatlanti világ felé nyitott, és felvette a kapcsolatot Izraellel. Az arab világ a kilencvenes években lekerült a magyar külpolitika radarjáról.
A marokkói modell
A szellem erejével: az okkultizmus harca a kereszténységgel
Mítoszoktól, misztériumoktól és babonaságoktól sűrűn átszőtt szellemi-vallási közegbe robbant bele a kereszténység »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Nők a pünkösdi mozgalomban
Növekvő szerepvállalás és alakuló trendek az Egyházban »