Magyarország a rendszerváltás előtt a keleti blokkban kiemelkedően jó arab kapcsolatokkal rendelkezett, bár ennek komoly ára volt: évtizedeken át Budapesten kellett menedéket biztosítani olyan „forradalmároknak", mint Carlosnak és társainak, akik rendszeresen itt pihenték ki magukat a nyugat-európai terrortámadásaik után. Az arab országokkal fennálló bizalmi viszonyt erősítette, hogy Magyarország 1967 után Moszkva elvárása szerint megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel. Ez ajánlólevélnek számított a szovjet érdekszférához tartozó közel-keleti országok, elsősorban Líbia, Szíria és Irak felé.
A kommunista blokk összeomlása után fordult a kocka: Magyarország a transzatlanti világ felé nyitott, és felvette a kapcsolatot Izraellel. Az arab világ a kilencvenes években lekerült a magyar külpolitika radarjáról.
A marokkói modell
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »