Magyarország a rendszerváltás előtt a keleti blokkban kiemelkedően jó arab kapcsolatokkal rendelkezett, bár ennek komoly ára volt: évtizedeken át Budapesten kellett menedéket biztosítani olyan „forradalmároknak", mint Carlosnak és társainak, akik rendszeresen itt pihenték ki magukat a nyugat-európai terrortámadásaik után. Az arab országokkal fennálló bizalmi viszonyt erősítette, hogy Magyarország 1967 után Moszkva elvárása szerint megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel. Ez ajánlólevélnek számított a szovjet érdekszférához tartozó közel-keleti országok, elsősorban Líbia, Szíria és Irak felé.
A kommunista blokk összeomlása után fordult a kocka: Magyarország a transzatlanti világ felé nyitott, és felvette a kapcsolatot Izraellel. Az arab világ a kilencvenes években lekerült a magyar külpolitika radarjáról.
A marokkói modell
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
2011. 10. 07. (XV/40)
