hetilap

Már több mint negyven napja ömlik az olaj a felrobbant olajkútból a Mexikói-öböl vizébe. A szennyeződés már a Mississippi folyót is elérte, továbbá megközelítette Florida partjait. A múlt hétvégén kudarcba fulladt a BP azon kísérlete, hogy nehéziszappal eltömítsék a kitörésgátló berendezést. A mérnökök ugyanis nem voltak képesek legyőzni a feltörő olaj és gáz nyomását. A brit olajcég azonnal hozzáfogott egy következő megoldás kidolgozásához, amely során azzal próbálkoznának ismét, hogy a mélytengeri kútból kiömlő szennyezést okozó nyersolajat a felszínre vezessék. A tervek szerint a mélytengeri robotok levágják a kitörésgátló tetejéről az eredeti, sérült felszállócsövet, helyére pedig egy fedőkupakot illesztenek.
Az akció azonban akár egy hétig is eltarthat, miközben – jobb esetben csak átmenetileg – növekszik a tengerbe ömlő olaj mennyisége. A leg­újabb próbálkozás szintén a sötétbe tett ugrás, hiszen ezt a módszert sem próbálták még ilyen mélyen a tengerben. A legrosszabb forgatókönyv szerint akár az év végéig is szivároghat az olaj az öböl vízébe. A helyi lakosok pedig a június elejétől kezdődő hurrikánszezon miatt is aggódnak, a viharok ugyanis még inkább a partokra sodorhatják az olajat. Az Egyesült Államok időjárás-előrejelzéssel foglalkozó hivatala egyébként nagy erősségű viharokat jósol az idei szezonra, és egyes vélemények szerint az eddig a legkeményebb időszaknak tartott 2005-ös év óta – mikor is tizenöt hurrikán, köztük a Katrina pusztított az ország déli részén – idén lehet a leghevesebb viharokra számítani. 
Az amerikai közvélemény éppen ezért egyre elégedetlenebb az Obama-kormányzat teljesítményével, annak ellenére, hogy az elnök igyekszik azt a látszatot fenntartani, hogy ura a helyzetnek. Ezt bizonyítja egy friss Rasmussen-felmérés is, amely szerint újabb mélypontot ért el Obama népszerűsége: mindössze 42 százalékon áll.
New Orleansban már több ezren tüntettek, és azzal vádolták a kormányt, hogy nem tesz meg mindent a tengerbe ömlött olaj összegyűjtése és a part védelme érdekében, valamint hogy nem gyakorol elég nagy nyomást a BP-re, hogy állítsa el az olaj szivárgását. Az Obama-vezetés kiszolgáltatott helyzetben van, a károk elhárítására ugyanis a BP-n kívül senki nem képes. A kormány nyilatkozataiból és sajtótájékoztatóiból azonban a közvélemény azt érzékelheti, hogy a Fehér Ház eleinte nem igazán fogta fel a katasztrófa mértékét, és nem volt tájékozott a kérdést illetően. Részben ez is indokolhatja, hogy a szövetségi kormányzat nyomozást indított a BP ellen.
Természetesen Barack Obama mindent megtett annak érdekében, hogy magabiztosnak tűnjön, de ez a múlt hét csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján sem sikerült. Nem tudott választ adni például arra a kérdésre, hogy az olajvállalatok felügyeletét ellátó kormányzati ügynökség távozó vezetőjét kirúgták, vagy pedig ő maga adta be a lemondását. A szóban forgó hatóságot egyébként azzal vádolja a Fehér Ház, hogy túlságosan engedékenyen bánt az olajcégekkel, ami nagyban hozzájárult a Mexikói-öbölben történt katasztrófához is. Talán ennek is tudható be, hogy nemcsak republikánus politikusok és közéleti személyek támadják Obamát a kialakult állapotok miatt, hanem a demokrata párt táborából is egyre több kritika fogalmazódik meg az elnök alkalmasságával szemben. Az biztos, hogy Obama most már az olajkatasztrófával kel fel reggelente, és ezzel is fekszik le esténként –ahogy ezt a sajtótájékoztatóján el is mondta. 
Ráadásul a média rendszeresen felemlegeti, hogy Obama az elnökségért folytatott kampányában milyen hevesen bírálta elődjét, George W. Busht a 2005-ös Katrina hurrikán utáni tétovasága miatt, és azt ígérte, hogy az átláthatóság és a másfajta politika új időszaka következik majd. Az Egyesült Államok legsúlyosabb olajkatasztrófájával azon­ban, úgy tűnik, ő sem tud olyan könnyedén megbirkózni. Ennek azonban nemcsak a természetben és a gazdaságban lehetnek beláthatatlan következményei, hanem a novemberi törvényhozási választásokon is, amelyen a szenátusi helyek egyharmadáról és a teljes képviselőházról szavaznak az amerikaiak. Jelenleg a kongresszus mindkét háza demokrata többségű, idén azonban más előjelek látszanak, mint 2008-ban. Az amerikaiak többségét ugyanis rendkívül aggasztja országuk gazdasági helyzete – többek között a hatalmas államadósság és a magas munkanélküliség –, így a kormány tehetetlensége az olajkatasztrófa kezelésében még inkább a republikánusok malmára hajthatja a vizet.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek