Forró volt az idei tavasz a közel-keleti diplomáciában: az amerikai különmegbízottak egymásnak adják a kilincset a térség fővárosaiban. Washingtonban pedig Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő után tárgyalásokat folytat Mahmúd Abbász palesztin elnök is (akinek mandátuma idén januárban lejárt ugyan, de a világ nem vesz tudomást arról, hogy választásokat kellene tartani a Palesztin Hatóság uralma alatt álló területeken. Persze a fatahos Abbász részéről érthető a halogatás, hiszen a közvélemény-kutatások a Hamasz győzelmét vetítik előre). Az egyiptomi elnököt is az amerikai fővárosba várták, de Hoszni Mubarak unokájának halála miatt lemondta az utat. Ennek ellenére nem marad le az amerikai elnökkel folytatott megbeszélésekről, hiszen Barack Obama június 4-én Kairóban mondja el az arab-muzulmán világnak címzett, régen beígért beszédét. (Az elnök látogatást tesz Szaúd-Arábiában is, viszont - elődeitől eltérően - a térségbeli programjából kihagyta Izraelt. Ez beleillik abba a stratégiába, amely az amerikai-izraeli „különleges viszony" megszüntetését ígéri.)
A kairói beszéd már jóval elhangzása előtt a viták kereszttüzébe került, miután a londoni arab nyelvű Al-Kudsz al-Arabi lap közreadott állítólagos részleteket a tervezetből. Az újság azt állította, hogy Obama Kairóban új közel-keleti béketervet hirdet meg.
A lap szerint ez a 2002-es szaúdi béketerv átdolgozott változata lenne. A demilitarizált palesztin államot az 1967-es határok között alapítanák meg legkésőbb négy évvel a béketárgyalások kezdete után. A javaslat nem zárja ki, hogy területcseréket hajtsanak végre Ciszjordániában. A végső rendezés kulcsfontosságú részének tekintett menekültkérdést is megoldanák. A palesztin menekülteknek, illetve leszármazottaiknak azok az országok adnának állampolgárságot, ahol jelenleg tartózkodnak, illetve jogosultak lennének arra is, hogy az újonnan megalapított palesztin állam területére költözzenek.
2009. 05. 29. (XIII/22)
