Az Egyesült Államokban hősként ünneplik Richard P. Philipset, aki 19 fős legénységével együtt múlt hét szerdán vált a Szomália partjainál lesben álló kalózok célpontjává. Az amerikai felségjelzésű Maersk Alabama hajó Ruandába, Szomáliába és Ugandába szánt élelmiszersegéllyel a fedélzetén éppen Kenyába tartott, amikor a támadás érte.
A legénység arról számolt be, hogy a kalózok egy kis csónakról másztak át köteleken a hajóba. Amikor a fedélzetre érve a levegőbe kezdtek lőni, Philips arra utasította embereit, hogy zárják be magukat egy kabinba, ő viszont feladta magát cserébe azért, hogy legénysége megmeneküljön. A személyzet végül visszafoglalta a hajót, de négy kalóznak sikerült egy mentőcsónakon meglépnie, amelyen magukkal vitték a kapitányt is.
Az amerikai haditengerészet és az FBI követte a kalózokat: három hadihajó és egy helikopter eredt a nyomukba. Elkezdtek tárgyalni Philips szabadon bocsátásáról. A kapitány közben menekülni próbált: a vízbe ugrott, de a kalózok utána lőttek, így nem sikerült elúsznia. A fogva tartók azzal is fenyegettek, hogy megölik a ötvenöt éves férfit, amennyiben bárki is megpróbálja kiszabadítani. Az egyezkedések egy ponton megrekedtek, mivel az amerikaiak ragaszkodtak ahhoz, hogy a kalózokat letartóztathassák, és az igazságszolgáltatás elé állítsák.
A kétgyermekes családapát végül az amerikai haditengerészet mesterlövészei szabadították ki. A mentési hadművelet az után indult, hogy életveszélybe került a túsz, miután a hátának fegyvert szegeztek a fogva tartók. A lövészek ekkor a kalózok fejét vették célba, bár a hullámzó tengeren ez nem volt könnyű feladat. Az akciót irányító parancsnok utasítására egyszerre lőttek, hibátlanul. Három kalóz azonnal meghalt, a negyediket pedig – egy 16 éves fiút – elfogták.
Az amerikai vezetés azért is döntött a merész akció mellett (amelyre a hírek szerint személyesen Barack Obama adott utasítást), mert el akarta kerülni, hogy a túszt szárazföldre vigyék, ahol sokkal nehezebb lett volna a kapitány nyomára bukkanni, hiszen Szomáliában több mint egy évtizede kaotikus állapotok uralkodnak, és gyakoriak az iszlamisták terrorcselekményei is. Ezek a körülmények is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a térségben ennyire elburjánzott a kalózkodás.
Az amerikai akció azonban korántsem mért súlyos csapást a kalózokra, sőt Philips kiszabadítása miatt sokan megtorló akcióktól is tartanak. A kalózok ugyanis azzal fenyegetőznek, hogy amennyiben olyan külföldi hajókat fognak el, amelyen az ellenük támadást indító országok tengerészei vannak, a korábbi gyakorlatuktól eltérően megölik a túszokat. A szomáliai kikötőkben élők is aggódnak amiatt, hogy falvaik az erőszak színterévé válhatnak.
Az utóbbi években az Afrika szarvánál található óceánszakasz a világ legveszélyesebb területévé vált, ezért több ország is hadihajókat küldött az egyik legfontosabb nemzetközi hajóút védelmére. Átütő eredményt azonban még nem tudtak elérni, hiszen a kalózok még 17 elrabolt hajót rejtegetnek, és közel 260 túszt tartanak fogva, akikért több millió dolláros váltságdíjakat követelnek.
Az 1990-es évek eleje óta több ezer fegyveres folytatja Szomália partjainál a jövedelmezőnek bizonyuló tevékenységet. 2008-ban ugrásszerűen megnőtt a támadások száma: az Ádeni-öböl térségében 42 hajót kerítettek hatalmukba. A legnagyobb zsákmány a tavaly novemberben elrabolt szaúdi óriástanker volt. A Sirius Star nevű olajszállítóért a kalózok megkapták a kért váltságdíjat, állítólag több mint 10 millió dollárt. Idén eleinte úgy tűnt, sikerül visszaszorítani a tengeren támadókat, mivel a hajórablások száma az év elején a töredékére esett vissza. Az utóbbi hetekben azonban megint erőre kaptak a kalózok: csak a múlt héten nyolc hajót sikerült elfoglalniuk, köztük halászhajókat, jachtokat és nagy értékű rakományt szállító teherhajókat. A héten pedig 24 óra leforgása alatt újabb két hajót is megkaparintottak: először egy görög kereskedelmi hajót támadtak meg, fedélzetén 22 Fülöp-szigeteki tengerésszel, majd egy közel 5 ezer tonnás hajót is megszereztek, amin Togo zászlója lobogott.