Izraelben a legnagyobb fenyegetésnek az iráni atomprogramot tartják, amely továbbra is zavartalanul halad előre. Eközben Irán minden eszközt megragad arra, hogy egy esetleges izraeli katonai támadással szemben bebiztosítsa magát. Ezt bizonyítja, hogy a héten Tel Avivban elítéltek egy iráni születésű izraeli férfit azzal a váddal, hogy Iránnak kémkedett. Az 55 éves férfit tavaly májusban tartóztatták le a Tel Aviv-i Ben Gurion repülőtéren. A rendőrség beszámolt arról, hogy a külföldön élő gyanúsított bevallotta, hogy rendszeresen járt az Isztambulban található iráni konzulátusra, ahol olyan neveket adott meg az iráni hírszerzésnek, akikről tudta, hogy az izraeli biztonsági erőknek dolgoznak. A Sin Bet izraeli biztonsági szolgálat már 2007-ben figyelmeztetett arra, hogy Irán rendkívüli erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy olyan izraelieket toborozzon kémeknek, akik az iszlám köztársaságban élő rokonaikat látogatják. Az elmúlt években a Sin Bet 10 izraelit hallgatott ki – köztük több zsidót –, akik beleegyeztek iráni tartózkodásuk alatt, hogy információkat szolgáltatnak. A biztonsági szolgálat külön kiemelte az Isztambulban található iráni konzulátust, az izraelieknek ugyanis ide kell benyújtaniuk papírjaikat, amennyiben az iszlám köztársaságba akarnak utazni. A konzulátuson az izraelieket általában külön szobákba viszik, ahol kényszert alkalmazva vallatják őket több órán át katonai hátterükről, családjukról és munkájukról.
A Sin Bet szerint az iráni hírszerzés három fő területről próbál információt gyűjteni: Izrael döntéshozó mechanizmusáról, az ország katonai és védelmi létesítményeiről, valamint a társadalom erősségeiről és gyengeségeiről. Raanan Gisszin stratégiai elemző pedig úgy vélekedik, hogy Izrael azért vált az iráni hírszerzés első számú célpontjává, mert a zsidó állam jelenti a legnagyobb akadályt Irán közel-keleti dominanciára való törekvésével szemben.
Nemzetközi színtéren eddig nem sikerült egységesen fellépni Iránnal szemben, a jelenlegi helyzetben pedig Izrael mellett több európai ország is aggasztónak találja, hogy az új amerikai elnök, Barack Obama eddig nem fogalmazta meg Iránnal kapcsolatos álláspontját. Közel két héttel ezelőtt került sor egy találkozóra Berlinben, amelyen az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország legfőbb diplomatái vettek részt. Egy vezető tisztviselő Jeruzsálemben beszámolt arról, hogy az európai résztvevők rendkívüli csalódottságuknak adtak hangot amiatt, ahogy az amerikai küldött, William Burns külügyminiszter-helyettes nyilatkozott. Arra a kérdésre, hogy mikor fogja az Egyesült Államok az iráni kérdéssel kapcsolatos álláspontját közzétenni, Burns elmondta, hogy az ügy még vizsgálat alatt áll, amely közel két hónapig fog tartani. A találkozón több európai delegált is úgy vélekedett, hogy ez túl sok időt jelent. Izraelben emiatt már egy olyan álláspont összeállításán dolgoznak, amely Amerika és Irán közötti tárgyalásokra vonatkozna, és meghatározná, hogy ezek a találkozók semmiképpen se szolgáljanak időnyerésre az iszlám köztársaság számára. Iránban júniusban lesznek választások, amelyen Mahmúd Ahmadinezsád ellen Mohammad Khatami indul az iráni reformmozgalom részéről, aki úgy tűnik, Európában nem ébresztett nagy bizalmat. A Haarec izraeli lapnak egy izraeli diplomata elmondta, hogy Angela Merkel egyik vezető tanácsadója úgy vélekedett, hogy jobb számukra, ha Ahmadinezsád hatalmon marad, minthogy egy „mosolygós és pragmatikusnak tűnő” elnököt választanak meg, aki képes félrevezetni a nyugati közvéleményt, az iráni atomprogramot pedig folytatja.
2009. 02. 20. (XIII/8)
