„Egyértelmű az iszlámábádi bombarobbantás üzenete: semmi sincs biztonságban
Pakisztánban” – így foglalta össze Hilton Root amerikai szakértő a múlt hétvégi
véres merénylet tanulságát. Alighogy Aszif Ali Zardari nemrég beiktatott elnök a
pakisztáni parlamentben megtartotta első beszédét, amelyben a terrorizmus elleni
harc folytatását ígérte, néhány száz méterre tőle egy gépkocsiba rejtett hatszáz
kilogrammos pokolgép lépett működésbe egy luxusszálloda előtt.
Az öngyilkos merénylő – hogy biztos legyen a dolgában – alumínium-nitrát port is
adagolt a pokolgéphez, hogy az ötcsillagos Mariott Hotelnek mind az öt szintje
leégjen. Célját elérte: az épület kevés híján összeomlott a detonáció és a tűz
miatt. A külföldiek és a helyi VIP-ek által előszeretettel látogatott szálloda
több vendége bennrekedt a tűz miatt. A bálterem mennyezete leszakadt a ramadáni
vacsorát élvező ötszáz vendégre. A halálos áldozatok között van két amerikai
védelmi szakember, egy vietnami állampolgár és a cseh nagykövet.
A negyvenhét éves Ivo Zdarek augusztusban érkezett Iszlámábádba, és ideiglenesen
lakott a szállodában. A detonáció után még telefonált, majd a sérültek
mentéséhez fogott, és végül valószínűleg a tűzben vesztette életét. A hotel
előtt egy tíz méter mély és harmincöt méter széles kráter keletkezett. A
közelben álló gépkocsik – főként taxik – szétroncsolódtak. A mintegy hatvan
áldozat többsége pakisztáni taxisofőr. Még mindig nincs meg egy amerikai és egy
dán titkosügynök. A sérültek száma több mint kétszázhatvan.
Reman Malik belügyminiszter előbb bejelentette, hogy a merénylet estéjén a
pakisztáni államfő, a miniszterelnök és több kormánytag is hivatalos volt egy
vacsorára a szállodába. Zardari kérésére azonban az utolsó pillanatban
megváltoztatták a helyszínt. A hotel tulajdonosa viszont később azt mondta, hogy
náluk senki nem tudott a vacsoráról. Közel-keleti biztonsági források pedig
tudni vélik, hogy CIA-tisztek is a célpontok között szerepelhettek, akik nem
sokkal a merénylet előtt érkeztek Iszlámábádba.
A robbanószer ereje és a támadás súlyossága miatt sokan máris Pakisztán
szeptember 11-éjéről beszélnek. A szakértők arra gyanakszanak, hogy az augusztus
elején az ország észak-nyugati részén kezdődött hadműveletekre adott választ
az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat, illetve a vele szövetségben lévő tálibok.
A pakisztáni hadsereg ugyanis – amerikai nyomásra – műveletet indított Badzsur
törzsi területen a terroristák kifüstölésére. Egyes források szerint Vazirisztán
után ez a régió a tálibok és az al-Kaida legfontosabb fészke, és feltehetően itt
rejtőzik maga Oszama bin Laden, a terrorhálózat vezére is. Biztonsági szakértők
szerint rengeteg arab és közép-ázsiai fegyveres segíti a helyi törzsek tagjait.
A pakisztáni katonák azt mondják, hogy a terroristák úgy harcolnak, mintha
szervezett hadsereg lennének, és ehhez sokszor jobb felszerelés áll
rendelkezésükre, mint nekik. A harcok kezdete óta mintegy hétszáz fegyveres halt
meg, és több százezer ember kényszerült elhagyni otthonát.
Egyelőre azonban kérdés, mennyire tökélte el magát Zardari, hogy felveszi a
harcot a terroristákkal (egyes elemzők szerint inkább az várható, hogy lepaktál
velük), illetve mennyire tudja megnyerni a közvélemény támogatását. Pervez
Musarraf augusztusban lemondott elnök népszerűtlenségének egyik fő oka ugyanis
az volt, hogy támogatta az Egyesült Államok terror elleni háborúját. Jellemző,
hogy amikor az új államfő parlamenti beszédében a terrorizmus elleni harcról
beszélt, kedvezőtlen visszajelzések érkeztek a képviselőktől, amikor viszont
arról szólt, hogy Pakisztán egyetlen hatalomnak sem fogja eltűrni
szuverenitásának megsértését, akkor ováció fogadta. Ezzel nyilvánvalóan arra
utalt, hogy George W. Bush elnök júliusban engedélyt adott arra, hogy az
amerikai légierő akár pakisztáni területen is támadja az afganisztáni tálibokat,
illetve terroristákat.
Az amerikai kormányzat mindenesetre azt ígéri, hogy megkétszerezi a
szélsőségesek elleni harchoz a Pakisztánnak nyújtott támogatást. Aggodalomra ad
okot, hogy ez az ország az egyedüli muzulmán atomhatalom. Nem nehéz elképzelni,
hogy a radikálisok pályáznak a mintegy nyolcvan-kilencven pakisztáni atombombára
és a nagy hatótávolságú rakétákra, és esetleg pakisztáni iszlám forradalomról
álmodoznak.
Jemenben, a bin Laden-család származási helyén is főhet a feje a kormánynak a
biztonsági fenyegetések miatt. Mindössze négy nappal a pakisztáni merénylet
előtt öngyilkos merénylők akarták felrobbantani a szaanai amerikai nagykövetség
épületét is, szintén gépkocsiba rejtett pokolgéppel. Tizenhárom jemeni
biztonsági őr, illetve civil, valamint hat terrorista halt meg a kialakult
tűzharcban. A civilek éppen ügyeik intézése végett álltak sorban az épület előtt.
Egy magát az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz tartozónak valló csoport
vállalta magára a robbantást, és azzal fenyegetőzött, hogy támadást intéz a brit
és a szaúdi nagykövetség ellen is, és végez magas rangú jemeni állami
tisztségviselőkkel, ha az arab ország hatóságai nem engedik szabadon a csoport
bebörtönzött tagjait.
Az elemzők azt mondják, hogy a jemeni kormányzat aligha veszi komolyan a
fenyegetést. Az előző merényletek után ugyanis (idén már több támadás is volt
jemeni amerikai érdekeltségek ellen) letartóztattak néhány gyanús személyt, majd
elengedték őket. Emellett a kormány jobban tart a síita törzsi lázadásoktól,
mint az al-Kaidától, amely ráadásul a közvélemény támogatását is élvezi.
2008. 09. 26. (XII/39)
