hetilap

Vlagyimir Csizov

A grúziai események reflektorfénybe állították Oroszországot. Vlagyimir
Csizov, Oroszország EU-s nagykövete Brüsszelben az Európai Politikai Centrum
által rendezett konferencián ismertette Moszkva álláspontját a grúz háború után
kialakult nemzetközi helyzetről. A nagykövet szerint a grúz konfliktus éppen azt
jelezte, hogy szükséges lenne az EU és Oroszország közti kapcsolat megerősítése.
Ehelyett az EU elítélte Oroszországot kaukázusi politikája miatt, ugyanakkor nem
kívánta elítélni a grúz rezsimet, amely a nemzetközi joggal és az emberi
jogokkal is ellentétes politikát folytat – véli az orosz diplomáciai vezető.

Moszkva ebből arra következtet, hogy a nyugati politikusoknak „fixa ideájuk”
Oroszország „leuralása”. Csizov Brüsszelben is hangsúlyozta, hogy a háborút
Grúzia kezdeményezte, és a grúz támadás számos civil áldozattal járt, ami
népirtásnak minősül. Ennek ellenére a nyugati országok nem ítélték el Mihail
Szaakasvili kormányát, sőt „bátor kis demokráciának” állítják be. A legutóbbi
rendkívüli EU-csúcson az Európai Tanács attól tartott, hogy bármilyen Grúziának
szánt kritika az „oroszbarátság” látszatát keltené, és elszalasztott egy
lehetőséget az uniós–orosz kapcsolatok megszilárdítására. Csizov szerint az
oroszok katonai akciói az ENSZ által is elismert fegyveres önvédelem
kategóriájába tartoztak, míg a grúzoké nem. Moszkva szerint a Nyugat már
felosztotta a világot „barátokra” és „ellenségekre”, és az oroszoknak az utóbbi
szerepet szánják.

Csizov kárhoztatta a NATO kelet-európai rakétavédelmi programját is, amelyet
elsősorban az Egyesült Államok kezdeményezésére támogat Kelet-Európa. Moszkva
szerint ezzel is újramilitarizálják Európát, és Amerika így használja fel a
NATO-t a nyugati civilizáció határainak kijelölésére. Ráadásul a grúz
konfliktusban Amerika mellett egyes EU-tagállamok is Grúzia felfegyverzésében
segítenek, még a háború után is, ami pedig ellentmond az EU alapelveinek – véli
az orosz politikus. Oroszország kész együttműködni az EU-val, ezt demonstrálta
az unió által közvetített békeszerződés aláírásával is, és a maga részéről be is
fogja tartani, amit vállalt. A nagykövet szerint nem kellene Oroszországot a
G8-ból való kizárással, illetve a WTO-tól (Kereskedelmi Világszervezet) való
távoltartással fenyegetni, mert ezeket a lépéseket ugyan megtehetik, de azzal
mindenki veszítene, legalábbis az oroszok álláspontja szerint. Csizov felhívta a
jelenlévők figyelmét arra, hogy a fejlett, nyugati társadalmak a Föld
lakosságának kevesebb, mint 15 százalékát képezik, ezzel szemben a Sanghaji
Együttműködési Szervezet (SCO), amely támogatta Oroszország grúziai politikáját,
a Föld populációjának több mint felét képviseli.

Valóban elgondolkoztató, hogy Amerika és az EU egyaránt elmulasztotta a grúz
vezetés akár részleges bírálatát is, de vajon mi állhat a Nyugat oroszellenes
hozzáállása mögött? Először is Oroszországot nem tartják igazi demokráciának, a
Shanghaji Együttműködés más országairól nem is szólva. Több orosz újságíró
rejtélyes halálára is utalóan egy újságíró Brüsszelben az orosz sajtó
függetlenségéről kérdezte Csizovot. A nagykövet szerint az amerikai sajtó az
orosznál kevésbé független, mivel egy szűk érdekcsoport kezében összpontosul és
jelenleg rendkívül oroszellenes. Egy másik kérdés a meggyilkolt ex-KGB-ügynök,
Litvinyenko feltételezett gyilkosának kiadatására vonatkozott. Csizov szerint a
britek nem szolgáltattak elég bizonyítékot a kiadatáshoz. Nem vet túl jó fényt
az orosz kormányra, hogy Moszkva így áll hozzá politikai ellenfeleinek
meggyilkolásához. Ehhez járul még Vlagyimir Putyin bizalmi emberének számító
Medvegyev elnökké választása és a volt elnök Putyin miniszterelnökké történő
kinevezése, ami inkább a cári időket idézi, mint egy polgári demokráciát. A grúz
konfliktusban ugyan még nem tisztázott, hogy az oroszok provokálták-e ki a
grúzok fegyveres beavatkozását, az viszont tény, hogy az oroszok válaszcsapása
is számos civil áldozatot követelt. Az oroszellenes hangulatot még sok más
történelmi példával is lehetne indokolni, de Amerika szerepére is érdemes a grúz
konfliktusban odafigyelni. A Kreml szerint ugyanis az amerikaiak ugrasztották
össze őket a grúzokkal. Ha ez túlzásnak is tűnik, mindenesetre érdekes, hogy a
háború után Grúziába látogató Dick Cheney amerikai alelnök Grúzia NATO-tagsága
mellett állt ki. Ez az álláspont jelenleg csak mélyíti a feszültséget, ugyanis
egyes EU-tagállamok a történtek után biztosan nem járulnának hozzá Grúzia
NATO-tagságához, hiszen már a háború előtt is ellenezték azt. Az EU – elsősorban
német és olasz kezdeményezésre – szakértőkkel elemezteti Grúziában a háború
kirobbanásának tényleges okait, és igyekszik megállapítani, hogy pontosan
mekkora felelősség terheli az orosz, illetve a grúz felet, akik kölcsönösen
egymást hibáztatják a konfliktusért.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek