Karen P. Hughes elmondta, hogy George W. Bush elnök tavalyi budapesti
látogatása óta több változás is történt: a pár hónapja elfogadott új
vízumtörvény értelmében rugalmasabb feltételekkel lehet vízumot igényelni. Az
előadás után újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: bár egyelőre nincs pontos
időpont meghatározva arra, hogy Magyarország mikortól élvezhet vízummentességet,
erre várhatóan két-három éven belül sor kerülhet.
Az államtitkár előadásában kiemelte, hogy a transzatlanti kapcsolatok alapja az
értékek és az érdekek szövetsége, melyben az Egyesült Államok megbízható barátra
talált Magyarország személyében. „Hiszünk a közös értékekben, az emberi
szabadságban, az államhatalom korlátozásában, a szólás-, a vallás- és a
gyülekezési szabadságban” – mondta Hughes, majd hozzátette, hogy Washingtonnak
és Budapestnek az érdekei is közösek, legyen szó biztonságról, a terrorizmus
elleni harcról vagy a gazdaságról. A világban zajló változások és az előttünk
álló kihívások miatt ugyanis ez a szövetség „fontosabb, mint valaha”. Kiemelte,
hogy az Egyesült Államok partnereként Magyarország fontos szerepet vállal
Afganisztánban és Irakban, Kubában és Fehéroroszországban a demokrácia
elterjesztésére tett erőfeszítésekben, és jelentős stabilizáló szerepe van a
Balkánon is.
Hughes elmondta, hogy 1989 óta az amerikai cégek több mint 9 milliárd dollárt
fektettek be Magyarországon, ezzel a negyedik legfontosabb befektetőnek számít
az Egyesült Államok hazánkban. A kétoldalú kereskedelem tavaly elérte a 3,8
milliárd dollárt, ez 13 százalékos bővülést jelent az elmúlt öt évben.
Az államtitkár az energetikai kérdésekre is kitért, ezzel kapcsolatban elmondta:
Washingtonnak nincs ellenére, hogy Budapest Oroszországgal is együttműködik ezen
a téren, hiszen a „befolyási övezetek” már nem léteznek, Budapestnek nem kell
választani Washington és Moszkva között. Az Egyesült Államok is egy erős
Európában érdekelt, mellyel egyre szorosabb együttműködést építhet ki.
Magyarország számára pedig fontos, hogy minél több forrásból elégítse ki
energiaszükségleteit. Ennek kapcsán megköszönte, hogy szeptemberben Budapesten
kerülhetett megrendezésre a Nabucco gázvezetékről tartott konferencia.
Hughes szerint különösen fontosak az oktatási csereprogramok, melyekben ma is
több száz magyar, illetve amerikai diák vesz részt, ám ezért felelős
diplomataként ő tovább szeretné növeli ezt a számot, mivel úgy véli, a jó képzés
reményt is jelent az emberek számára. Példaként említette, hogy ilyen programban
vett részt korábban több mint száz jelenlegi nemzetközi vezető politikus, többek
között Gordon Brown brit miniszterelnök, Nicolas Sarkozy francia elnök és
Abdullah Gül török elnök.
Az előadás után tartott sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva
elmondta, hogy Koszovó függetlensége kapcsán Washington az Ahtisaari-tervet
támogatja, emellett folyamatosan egyeztet Brüsszellel is. Jeszenszky Géza, az
Antall-kormány külügyminisztere, volt washingtoni magyar nagykövet kérdésére
kifejtette, hogy a szomszédos országok közötti vitára az egyetlen megoldás a
párbeszéd lehet. Egyetértett azzal a magyar illetékessel, akivel korábban már
tárgyalt erről, és aki szerint: „Egy pohár bor mellett kell megbeszélni az ilyen
ügyeket.”