hetilap

Ahmadinezsád elnök az ENSZ közgyűlése előtt bejelentette: az Iránnal
kapcsolatos nukleáris kérdés lezárult, mivel az most már teljes mértékben a
Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) hatáskörébe tartozik, és nem tekinthető
többé politikai kérdésnek, hanem pusztán jogi ügyről van szó.

Az Egyesült Államok elleni burkolt célzásokkal teletűzdelt beszédében
Ahmadinezsád a jelenlévő képviselők előtt kijelentette: „Irán úgy döntött, hogy
a kérdést a megfelelő, jogi úton viszi tovább, az IAEA-n keresztül, és figyelmen
kívül hagy minden olyan törvénytelen és politikai büntetést, amelyet arrogáns
hatalmak szabtak ki rá.” Az augusztusban létrejött egyezség alapján az iráni
kormány elfogadott egy ütemtervet a még megválaszolatlan kérdéseknek az IAEA-n
keresztüli megoldására.

Mohamed el-Baradei, az IAEA vezetője elismerte, hogy Teherán együttműködése
fontos előrelépés, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eredményeket is szeretnék
látni. Bár Irán most megengedi az atomlétesítmények vizsgálatát, az ügynökség
ellenőreit viszont nem engedi, hogy a gyanús tevékenységeket illetően mélyebbre
ható vizsgálatokat végezzenek az ország bármely részén.

Irán azonban már eddig is figyelmen kívül hagyta az ENSZ BT ismételt
felszólításait az atomprogram felfüggesztésére. „Az elmúlt két év során,
visszaélve a Biztonsági Tanáccsal, arrogáns nagyhatalmak ismételten megvádolták
Iránt, sőt katonailag is megfenyegették, és illegális szankciókat vetettek ki
rá” – fejtette ki az iráni elnök. „Most azonban hivatalosan bejelentem, hogy
véleményünk szerint az iráni atomkérdés lezárult, és az ügynökség szokásos ügyei
közé tartozik.” Ahmadinezsád szerint az IAEA a „megfelelő megközelítést”
alkalmazza, szemben a BT-vel, amelyet „néhány erőszakos nagyhatalom befolyásolt,
és így az nem tudta megvédeni az igazságot és az iráni nép jogait”. Az iráni
elnök szerint a BT munkája azért nem hatékony, mert „monopolisztikus hatalmak”
befolyása alatt áll.

Ahmadinezsád nemcsak az ENSZ BT problémáinak találta meg az „okát”, hanem
Amerikának is ingyen tanácsot osztogatott, jóllehet többnyire nem nevezte nevén
az országot. Miután kifejtette, hogy bizonyos „hatalmak” felelősek a világban a
bizonytalanságért, a megosztottságért és az erkölcsi romlásért, feltette a nagy
kérdést: „Vajon nem épp ideje-e annak, hogy ezek a hatalmak letérjenek az
arrogancia útjáról és elforduljanak a Sátánnak való engedelmességtől azért, hogy
Isten útaira térhessenek?” A költői kérdést az amerikai delegáció mindenesetre
nem hallotta, mert Ahmadinezsád szólásra emelkedésekor kivonultak, csupán az
írnok maradt bent.

Ahmadinezsád „nagylelkűen” minden „független, igazságkereső és békeszerető
nemzetet” arra hívott fel, hogy csatlakozzon Iránhoz a „béke koalíciójába”. Az
amerikai külügyminisztérium egyik munkatársa szerint viszont valószínűleg Irán
az egyetlen, amely úgy gondolja, hogy az atomkérdés lezárult. Nem sokkal az
iráni elnök előtt mondott beszédében Nicolas Sarkozy arra figyelmeztetett, hogy
amennyiben megengedik Iránnak, hogy atomfegyvere legyen, az „elfogadhatatlan
kockázatot jelent mind a régió, mind az egész világ stabilitása szempontjából”.
Angela Merkel német kancellár pedig az eddigieknél is szigorúbb szankciókat
sürgetett Teheránnal szemben, ha az nem tartja be az előírásokat.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek