A román Guradianul című napilap szerint a pánik elkerülése érdekében a
Román Hírszerző Szolgálat (SRI) megtiltotta a Nemzeti Meteorológiai Szolgálatnak
(AMN) a részletes prognózisok közlését július és augusztus hónapban. A lap
szerint az SRI szeretné elkerülni, hogy a lakosság tudomására jusson, milyen
hőhullám vár az országra az elkövetkezendő másfél hónapban. Bár a hírszerző
szolgálat tagadta, hogy megtiltotta volna az előrejelzések közlését, azok
valóban okot adnak a pánikra. Az AMN adatai szerint ugyanis Románia az elmúlt
száz év legnagyobb szárazsága előtt áll, a legmagasabb nappali hőmérséklet
számos esetben elérheti a 44,5 Celsius-fokot, de az éjszakai hőmérséklet is
meghaladja majd a 20 fokot.
Az AMN becslése szerint Bukarestben és a nagyvárosokban az aszfalt közelében a
hőmérséklet elérheti az 50 fokot is, ami a légszennyezéssel együtt gyilkossá
teszi a városok atmoszféráját. Az újabb hőhullám következtében korlátozták a
kamionok forgalmát, illetve helyenként 20-30 km/h-ra csökkentették a vonatok
sebességét a kisiklások elkerülése érdekében.
A hatalmas hőséget követően szeptemberre az eddigi legsúlyosabb aszályt jósolják
a meteorológusok Romániában. Ion Sandu, az Országos Meteorológiai Szolgálat
vezetője katasztrofálisnak nevezte az őszre várható szárazságot, mivel az elmúlt
év szeptembere és idén március között esett csapadékmennyiség hosszú idő óta a
legkevesebb volt az országban. A felmérések szerint a gabona háromnegyed része
ment tönkre. A gazdák többségének nincs biztosítása ilyen esetekre, az állam
által nyújtott támogatás pedig nem fedezi a rendkívüli hőség okozta kárt.
Bár az eddigi hőhullám Romániát sújtotta legjobban, a hatalmas hőségnek voltak
áldozatai Görögországban, Törökországban, Horvátországban, Olaszországban,
Boszniában és Albániában is. Görögországban az idei június volt eddig a
legmelegebb, a hőmérő higanyszála Athénban és az ország központi részein is
tartósan 40 fok fölé emelkedett; a légkondicionáló készülékek intenzív
használata miatt az áramfogyasztás is rekordokat döntött. Ezt azonban a
túlterhelt hálózat sok esetben nem bírta kiszolgálni, így Athénban és környékén
több áramszünetre is sor került.
Ez a szcenárió már a jövőt sejteti, az elkövetkező évtizedekben ugyanis
Európa-szerte egyre forróbb nyarakra kell számítani, a Földközi-tenger
térségében ugyanis 4-7 fokkal emelkedik majd a legmagasabb hőmérséklet. Az
elektromos hálózatok pedig egész Európában nehezen bírják (majd) azt a
többletterhelést, amit a forró nyarak során folyamatosan üzemelő légkondicionáló
berendezések jelentenek.
A hatalmas hőség következtében Görögországban számos helyen erdőtüzek
keletkeztek, Athént pernye és hamu árasztotta el – a helyi lakosok szerint a
jelenség Pompei utolsó napjaira emlékeztetett.
A görög Szkiatosz szigetről a múlt héten turisták százait kellett kimenekíteni a
gyorsan terjedő erdőtüzek miatt. A turistáknak számos esetben az éjszaka közepén
kellett elhagyniuk szállodájukat, és a tengerpartra rohanni, hogy
megmeneküljenek a tűz elől, amely elérte a plázs szélét is, elégetve a kint
hagyott napozóágyakat. A turisták beszámolója szerint az erdőtűz óránként 500
métert tett meg.
Ugyancsak forró napok várnak Szerbiára, ahol ugyan nem rendeltek el hőségriadót,
a hőmérséklet azonban folyamatosan 40 fok fölött lesz. Bár a balkáni ország
gyakran lát meleg napokat, ez a hőhullám még errefelé is ritkaságnak számít. A
hőmérséklet várhatóan a jövő hét elejéig fog emelkedni, majd a nyári záporok
hozhatnak némi enyhülést 33-35 fokosra hűtve a levegőt.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »