Fotók: AP
A kremlinológusok (mert az oroszországi rendszer csökkenő átláthatósága
következtében újra megjelentek e politológiai szakág képviselői) sokáig
találgatták: indul-e újra a jövő év elején sorra kerülő elnökválasztáson
Vlagyimir Putyin? Mert igaz ugyan, hogy az Oroszországi Föderáció alkotmánya
világosan kimondja: egy személy egymás után csak két ízben töltheti ki a
négyéves államfői mandátumot, mindamellett az újkori orosz történelemben csupán
egyetlen példa volt arra (a minap elhunyt Borisz Jelciné), hogy egy első számú
vezető önként adja át a hatalmat utódjának.
Bel- és külföldön sokan vélték úgy, hogy – a közép-ázsiai posztszovjet
köztársaságokhoz hasonlóan – a parlament valamiféle ürüggyel (vagy akár anélkül)
módosítja majd az alaptörvényt, és Putyin harmadszor is indulni fog az elnöki
posztért. Ezt több orosz politikus többször is hivatalosan javasolta, de az
államelnök nem engedett a szirénhangoknak. Bár nyilvánvaló, hogy Putyin
demokráciaértelmezése jelentősen különbözik az Észak-Amerikában vagy
Nyugat-Európában hagyományosnak számítótól, mindamellett – a jelek szerint –
komolyan veszi országa alkotmányát. Formailag biztosan. Abban ugyanis, hogy az
ötvenöt éves politikus valamilyen formában meg akar maradni a hatalomban vagy
legalábbis a hatalom közelében, illetve hogy 2012-ben esetleg ismét indulni
kíván az elnökségért (amit már nem tilt az alkotmány), kevesen kételkednek.
Ugyanennyire bizonyos minden megfigyelő abban is, hogy Oroszország elnökévé
2008-ban Vlagyimir Putyin emberét választják meg. Az elmúlt egy-másfél évben az
államfő két politikust „hozott helyzetbe”: a miniszterelnök-helyettesi
tisztségbe emelt volt kabinetfőnökét, Dmitrij Medvegyevet és a
miniszterelnök-helyettessé, majd első miniszterelnök-helyettessé kinevezett volt
védelmi minisztert, Szergej Ivanovot. Mindketten a Putyin eredeti holdudvarát
jelentő szentpétervári klánhoz tartoznak, de azon belül a mai orosz elit két
különböző érdekcsoportjához. A jogászi végzettségű és állítólag liberálisabb
Medvegyev a nagyhatalmú Gazprom földgáz-monopólium elnöke, míg az
erőszakszervezetekből kikerült Ivanov, a hajdani hírszerző az ugyancsak
befolyásos, szintén lényegében állami olajmonopóliumot, a Rosznyeftyet tudhatja
a háta mögött.