hetilap

Fotó: AP

Ahuszonhat éves muzulmán asszony egy marokkói család gyermekeként látta meg a napvilágot, Németországban. 2001-ben lépett házasságra férjével Marokkóban, majd a pár Frankfurtban telepedett le, ahol két gyermekük is született. A férj azonban rendszeresen verte a hölgyet, s a tettlegesség odáig fajult, hogy tavaly májusban már a rendőrségnek kellett beavatkoznia a családi incidensbe. Akkor Christa Datz-Winter bírónő elrendelte, hogy a férjet el kell távolítani a családjától. A rákövetkező hónapokban a férfi életveszélyesen megfenyegette a feleségét, aki félelmében októberben elindította a válópert.

A hölgy ügyvédje a rendkívüli helyzetre való tekintettel gyorsított eljárást kért, mivel attól tartottak, hogy amíg a férfi az asszonyt feleségének tekinti, addig úgy gondolhatja, jogában áll megölni őt. Januárban a bírónő elutasította a feleség kérelmét, mondván: a férj viselkedése nem jelent rendkívüli körülményt, mivel „a marokkói kultúrában nem szokatlan, hogy a férj fizikai fenyítést alkalmaz a feleséggel szemben”, és döntése indoklásában még egy idevágó Korán-idézetre is hivatkozott. A feleség ügyvédnője akkor döntött úgy, hogy nyilvánosságra hozza a januári határozatot, amikor a bíróság elutasította azt a kérelmét, amelyben az ügyre egy másik bírónő kirendelését kérte.

A nyilvánosságra hozatal után a döntést számos politikus és jogi szakértő, valamint muszlim vezető élesen bírálta. Többen megdöbbenésüknek adtak hangot, mondván: zavarba ejtő, hogy egy német bíró egy hetedik századi iszlám tanítást előnyben részesít a német törvényekhez képest. Wolgang Bosbach, kereszténydemokrata képviselő szerint az iszlám „saria törvény jogi és erkölcsi koncepcióinak nincs köze a német jogtudományhoz. Egy dolgot világossá kell tenni: Németországban csak a német törvények érvényesek és pont”. Hasonlóképpen vélekedett az ügy kapcsán Ronald Pofalla, a Kereszténydemokrata Unió főtitkára is: „Ha a Koránt a német alkotmány fölé helyezik, akkor csak annyit tudok mondani: Jó éjszakát, Németország!” Az eset kapcsán a Bild című napilap címoldalon hozta le a sztorit „Hol élünk?” címmel, a szintén nagy példányszámban megjelenő Tageszeitung szalagcíme pedig így festett: „A nép nevében: szabad a verés”.

Az ügy nemcsak politikusokat kényszerített állásfoglalásra: Günter Meyer, a Mainzi Egyetem arab világgal foglalkozó központjának vezetője szerint: „Németországban az alkotmányjogra kell hivatkozni, amely védelmezi az emberi jogokat. A bírónőnek nem feladata a Korán értelmezése.” A muzulmán vezetők egyetértésüket fejezték ki ezzel az alapgondolattal, hozzátéve: a német földön élő muszlimokat a német törvények szerint kell megítélni. Ugyanakkor hozzátették: a bírónő által hivatkozott Korán-vers ugyan utal arra, hogy a férjek fizikailag is megfenyíthetik a feleségüket, ha az engedetlen, de ezt az értelmezést a fundamentalisták propagálják, a mérsékelt muzulmánok ezt már régóta elutasítják. A Németországi Muzulmánok Központi Tanácsának vezetője Mohamedra hivatkozva állította: „A próféta soha nem ütött meg nőt, és ő a mi példánk.”

A bíróság a felháborodás láttán végül úgy döntött: új bírót rendel ki az ügyre, de a papírmunka elhúzódása miatt a válásra májusnál előbb így sem kerül sor. Néhányan azonban úgy vélik: az eset leginkább a családi erőszaktól szenvedő muzulmán nőknek ártott, hiszen sokan így nem merik bíróság elé vinni az ügyüket. Németországban a közelmúltban több becsületgyilkosságra volt példa, amelyek során török mohamedán férfiak nőket gyilkoltak meg.

Bár jogi szakértők szerint a bírói döntés inkább balfogás, semmint egy szélesebb körben terjedő trend bizonyítéka, az ügy mégis rávilágít a nyugati értékek és a növekvő muzulmán kisebbségek között több területen Európa-szerte jelentkező feszültségre. Tavaly tavasszal nagy vihart kavartak és tömeges muzulmán demonstrációt váltottak ki a több európai újság által leközölt Mohamed-karikatúrák, ősszel pedig a berlini operaház törölte egy Mozart-opera előadását, mert abban néhány jelenet sértette a muzulmánok hitbéli meggyőződését. A művészi szabadság feláldozásával vádolt operaház azonban később mégis bemutatta a darabot, különösebb incidensek nélkül.

Korbács a szökevény lánynak

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek