A múlt hét hétfőn kihirdetett halálos ítéletre reagálva Hoszni Mubarak
egyiptomi elnök kijelentette, hogy szerinte annak végrehajtása további
vérontásokhoz vezetne a destabilizált Irakban. Az arab vezetők közül elsőként
megszólaló Mubarak szerint „a kivégzés áttörné az erőszak gátjait” – állította
egy, a kormány hivatalos lapjának tekinthető egyiptomi újságban. Irakban azonban
– finoman fogalmazva – eddig sem volt béke és nyugalom. Ali al-Semari, a bagdadi
kormány egészségügyi minisztere szerint a lázadók által elkövetett atrocitások
miatt a civil lakosság körében a halálos áldozatok száma 2003 márciusától
legalább 150 ezerre tehető, míg a sebesülteké félmillióra. Az ENSZ adatai
szerint jelenleg havonta háromezer civil veszti életét az új rendszer
destabilizálásában érdekelt erők támadásai miatt. A The Times brit napilap
szerint egy orvosi statisztikusokból álló csoport becslései nem kevesebb mint
650 ezer iraki halálos áldozatról szólnak az amerikai invázió kezdete óta.
A szomszédos Jordánia – Szaddám Huszein korábbi hatalmi ambícióinak egyik
elszenvedője – már sokkal visszafogottabban nyilatkozva kijelentette: ez Irak
belügye, nem feladatuk kommentálni az ítéletet. Hasonlóan nem kívánt beleszólni
Libanon és Szíria sem az ítélettel kapcsolatos vitába.
Az arab vezetők aggodalmát jól szemlélteti egy egyiptomi politikai elemző, Dia
Raswan véleménye: „Szaddám egy éven keresztül tartó nyilvános pere sokkolja
nemcsak a tömegeket, hanem az ellenlábas arab vezetőket is. Olyat már láttunk,
hogy egy elnököt merényletben lelőnek, de olyat még sosem láttunk, hogy bíróság
elé állították volna.” Raswan szerint a per olyan precedenst jelent az arab
világban, amely közvetlenül gyengíti egyes vezetők hatalmi pozícióit.
Az iraki miniszterelnök, Nouri al-Maliki azonban korábban egyértelművé tette,
hogy „semmilyen külső nyomásnak nem engednek ebben a kérdésben”, illetve hogy „a
nemzetközi közösségnek tiszteletben kell tartania az iraki kormány törvényes
akaratát”.
2006. 11. 17. (X/46)
