2005 novembere óta a legsúlyosabb harcokra került sor Izrael északi részén,
miután Libanonból palesztin csoportok és a Hezbollah rakétákat lőttek ki izraeli
célpontokra, majd később tüzet nyitottak izraeli katonákra. Az izraeliek
válaszul légicsapásokat mértek Bejrút közeli palesztin bázisokra. Két város,
Kirjat Semona és Naharija lakosságát búvóhelyekre menekítették.
A miniszterelnök a támadásokat „provokatívnak és veszélyesnek” nevezte, és
kemény megtorlást ígért a támadóknak. Amir Perec, az újdonsült munkapárti
védelmi miniszter pedig kijelentette, hogy a libanoni kormány felelős azokért a
támadásokért, melyek az országa területéről érik Izraelt.
A Bush-kormányzat sürgette az izraeli miniszterelnököt, hogy a Hamasz-vezetést
megkerülve a mérsékelt palesztin elnökkel, Mahmúd Abbásszal tárgyaljon. Ehud
Olmert Washingtonban tett látogatása során ígéretet tett arra, hogy minden
erőfeszítést megtesz a béke előmozdítására, ugyanakkor kijelentette, nem várhat
arra, hogy a palesztinok megváltozzanak. A miniszterelnök elmondta, hogy ha a
Hamasz továbbra sem ismeri el Izraelt, és az erőszak nem szorul vissza hat
hónapon belül, akkor Izrael egyoldalúan meg fogja tenni a lépéseket ahhoz, hogy
2010-ig megrajzolja az ország végső határait. Emellett Olmert követelte
Abbásztól, hogy fegyverezze le a palesztin militáns csoportokat, és hogy a
korábbi megállapodásoknak teljes mértékben tegyen eleget. Olmert tervében egy
biztonsági válaszfal felépítése is szerepel. A Fehér Ház dicséretben
részesítette Izrael rendezési tervét, mely ellen Washingtonban több száz zsidó
tiltakozott. A hét folyamán az amerikai kongresszus megszavazta, hogy az
Egyesült Államok függessze fel a Palesztin Hatóságnak járó segélyeket, és ne
folytasson diplomáciai kapcsolatot a Hamasszal.
A Hamasz időközben kivonta magánmilíciáját a Gázai övezet utcáiról, mivel el
akarja kerülni a további összecsapásokat a rivális Fatahhal. Az elmúlt héten a
Fatah és a Hamasz közötti öszszecsapások során tíz ember vesztette életét,
meghalt többek között Abbász egyik vezető parancsnoka, akit autójában
robbantottak fel.
A Hamasz azonban most is leszögezte, hogy nem oszlatják fel az alakulatot, hanem
csak a közterületekről vonják ki őket. A háromezer fegyverest számláló csoport
két héttel ezelőtt vonult az utcákra a palesztin elnök elleni tiltakozásul. A
Hamasz lépését megelőzően Abbász váratlanul ultimátumot adott a
terrorszervezetnek, hogy támogassák azt a javaslatot, melyet Izraelben
bebörtönzött harcosok dolgoztak ki a hónap elején, vagy népszavazást tart a
kérdésről. Az ötoldalas javaslatban az áll, hogy azokon a területeken, melyeket
az 1967-es háborúban foglalt el Izrael, nevezetesen Ciszjordánia, Gáza és
Kelet-Jeruzsálem területén hozzák létre a palesztin államot. A dokumentum
azonban nem beszél Izrael létezésének jogáról, és támadások elkövetésére szólít
fel a Ciszjordániában és a Gázai övezetben élő izraeliek ellen.
Hamasz-vezetők azonban fenntartásaikat fogalmazták meg a népszavazásra
vonatkozóan. Sami Abu Zuhri szóvivő azzal vádolta Abbászt, hogy nyomást akar
gyakorolni a Hamasz-kormányra, hogy más politikát fogadjon el. Véleménye szerint
a népszavazással a palesztin nép többségének döntését akarja kikerülni, a
Hamaszt ugyanis politikai programja miatt választották meg. A Hamasz Izrael
elpusztítására tett ígéretet, és elutasította azokat a nemzetközi követeléseket,
hogy ismerje el Izraelt, és számolja fel az erőszakot. n
2006. 06. 02. (X/22)
