Az összecsapások szünetében az észak-kaukázusi Nalcsik városában. Veszélyes kihívás Fotó: Reuters
Nalcsik az Észak-Kaukázusi Kabardin-Balkar köztársaság fővárosa. Három nemzet alkotja a – mintegy kilencszázezer fős – lakosság zömét: oroszok, kabardinok és balkírok. A Szovjetunió szétesésekor Kabardin-Balkíria az Orosz Föderáció szuverén köztársasága lett – egy a nyolcvankilenc között. A köztársaság szükségleteinek 72 százalékát a központi költségvetésből finanszírozzák.
Az első terrorakció 2004 decemberében történt, amikor a gerillák megtámadták a Nalcsikban elhelyezett állami kábítószer-felügyelet épületét, ahonnan 250 gépfegyvert és pisztolyt zsákmányoltak, továbbá megöltek négy munkatársat. A támadást a "Jarmuk" csoport követte el, amely Samil Baszajev irányításának van alárendelve.
A népszerű Verszija cím? hetilap több különböző választ ad arra a kérdésre, miért is támadtak a terroristák Nalcsikra.
Az első, "iszlám terrorista" változat szerint Kabardin-Balkar a Hamaszhoz hasonló szervezet befolyási övezetéhez tartozik, amelynek feltételezett vezetője Samil Baszajev, aki egyébként lelkes támogatója az iszlám kalifátus létrehozásának.
A második szerint Kabardin-Balkar kereskedelmi útvonalak kereszteződésében fekszik, Tadzsikisztán után erre utazik a legtöbb Oroszországba és Európába szánt kábítószer. Eszerint a 2004. decemberi támadás a drog-bárók figyelmeztetése volt csupán, ami nem érte el célját, így kerülhetett sor az október 13-ai akcióra. A harmadik elképzelés nemzetiségi ellentéteket sejtet az összetűzés okaként, hiszen a köztársaság elnöke ismét kabardin nemzetiség? lett.
A negyedik verzió hasonlít leginkább a hivatalosan hangoztatott érvekhez. Ezek szerint a város elleni támadást figyelemelterelésnek szánták; ugyanis 13-ára virradó éjszaka az orosz erők mintegy tízfős gerillacsoport felszámolásán dolgoztak, akik segítségére sietett mintegy 300-500, csoportokba szervezett harcos. Egyúttal ki akarták szabadítani az antiterrorista központban fogva tartott társaikat.
A felsorolt változatok közül több is említi Baszajevet, akinek eddig már többször keltették halálhírét, de hivatalos források nem erősítették meg az "első számú orosz terrorista" elestét.
Később a tudósításokban ismét felbukkant ez a név, immár egészen más szerepben: az október 18-ai Izvesztyija "Baszajev Bin Laden nyomdokaiba lép" címmel közölt vezércikket. Nem kevesebbet állít a tekintélyes moszkvai napilap, mint hogy a gerillák célja Nalcsikban egy saját-idegen készülékkel felszerelt harci szállítórepülőgép elrablása volt. A terv szerint a repülőgépet robbanóanyaggal kellett volna megtölteni, és valamely stratégiai célpontnak vezetni. A saját-idegen felismerő készülék gyakorlatilag láthatatlanná teszi a repülőgépet a légvédelmi rakéták számára, így Baszajev akár le is körözhette volna Bin Ladent, már ami a szeptember 11-ei pusztítást illeti.
A fenti gondolatmenetet támasztja alá az a tény, hogy az utcai harcok előtti napokban az orosz hatóságok Nalcsik közelében mintegy fél tonna robbanóanyagot találtak, illetve letartóztatták a helyi repülőtér biztonsági főnökét, aki kiszolgáltatta a reptér alaprajzát a gerilláknak.
"Ha feltesszük, – írja az Izvesztyija – hogy Nalcsikban valóban a repülőgépet akarták elrabolni, érthetővé válik a várost lerohanó gerillák akciója. A gerillák vezetői megértették, hogy ha lelepleződött a robbanóanyag rejtekhelye, és a kulcsfigurák rács mögött vannak, akkor a városi harcosokat is rövidesen kézre kerítik a hatóságok. Ezért döntöttek a nyílt harc mellett. Nem kizárt, hogy a város elleni támadás a repülőgép elrablásában figyelemelterelő manőverként szerepelt."
A hatóságok semmilyen konkrétummal nem szolgálnak az eseményeket illetően. Továbbra is kérdéses, miért nem ejtettek a gerillák túszokat, miért nem követeltek semmit, illetve miért adta oda sok lázadó szinte harc nélkül az életét?
A fenti kérdések igazából csak az elemzőket érdeklik. Oroszország lakossága elégedett a rendőrség, a hadsereg és a különleges szolgálatok összehangolt akciójával.
A városban helyreállt a rend, hivatalosan is bejelentették, hogy a harcok során 92 harcost lelőttek, 13-at foglyul ejtettek. A mérleg másik oldalán 24 rendfenntartó és 12 ártatlan lakos, valamint pár tucat sérült szerepel.
A szokatlanul sok lelőtt harcos kétségtelenül a Putyin által beígért kemény fellépés eredménye: "Mindenkivel szemben, aki fegyvert vesz a kezébe, veszélyezteti a polgárok életét és Oroszország egységét, ugyanilyen keményen és következetesen fogunk fellépni".
2005. 10. 21. (IX/42)
