Párizsi egyetemisták népszerűsítik az EU-alkotmányt Fotó: Reuters
Bár továbbra is fej-fej mellett halad az igen és a nem tábora Franciaországban az európai alkotmány ratifikálására kiírt népszavazás finisében, az elmúlt napok közvélemény-kutatási adatai szerint újra fölénybe került a nemmel szavazók aránya.
Amennyiben azonban Franciaország nemmel szavaz az alkotmányra, megrekesztheti a teljes integrációs folyamatot. Ha ugyanis nem léphet életbe az új dokumentum, az uniónak a jelenleg érvényben levő szerződések alapján kell tovább működnie. Már a Tizenötöknek is komoly feladatot jelentett a római, a nizzai majd a maastrichti szerződésekben foglalt működési mechanizmusok szerint irányítani az EU-t, a 25 tagúra bővült és a jövőben tovább bővülő közösség számára azonban már szinte irányíthatatlanná válik az unió.
A francia euroszkepticizmus annál is meglepőbb, hogy Franciaország mindvégig vezető szerepet játszott az európai integrációban, kezdve a francia–német kezdeményezésre létrejött Európai Szén- és Acélközösségtől egészen a Vallery Giscard D\'Estaing volt államfő vezetésével megszövegezett alkotmánytervezetig, amelyben a franciáknak szinte valamennyi kívánalmukat sikerült érvényre juttatniuk. Így például Franciaország súlya az Európai Tanácsban a jelenlegi 8-ról 13 százalékra nőne, míg a francia–német páros a jelenlegi 17-ről 30 százalékra növelhetné súlyát).
A jelenleg hatályos szerződéseket egy dokumentumba foglaló alkotmány célja, hogy biztosítsa az immár 460 milliósra bővült unió működőképességét. Ennek értelmében hozná létre – francia kezdeményezésre – többek között az állandó elnökséget, melynek keretében a közvetlen szavazással megválasztott Európai Parlament választaná meg az Európai Unió elnökét, aki két és fél évig lenne hivatalban. Létrejönne továbbá az európai külügyminiszteri poszt is, amely révén az unió már egységes diplomáciát képviselhetne a nemzetközi színtéren. További fontos változás lenne, hogy a többségi szavazás válna az általános elvvé, amely révén sokkal hatékonyabbá válna az uniós döntéshozatali mechanizmus. Mintegy húsz új területen – például a határok ellenőrzése vagy a gazdaságpolitikák harmonizálása területén – immár nem lesz szükség egyhangú szavazásra, hanem elegendő lesz a többségi szavazat elérése az új törvények elfogadásához.
A franciák tiltakozása elsősorban nem is e pontok ellen irányul, hanem attól tartanak, hogy az új alkotmánnyal az "ultraliberális" angolszász gazdaságpolitika kerülne előtérbe, amely veszélyeztetné a franciák által jelenleg élvezett szociális juttatásokat. Az alkotmány ugyanakkor ezen a területen nem hoz változást a korábbi szerződésekhez képest, így a nem győzelme esetén ezek az elvek továbbra is érvényben maradnának. Ezzel – a támogatók érvei szerint – Európa nemcsak hogy mellékszereplőjévé válna a nemzetközi eseményeknek, de még csak saját polgárai számára sem tudná biztosítani azoknak az elveknek a megvalósítását, amelyek miatt egyáltalán létrejött.