Mindennek ellenére 2005. február 12-én Erdélyben egy csekély támogatottsággal rendelkező szervezet, a Székely Nemzeti Tanács ülésén elhangzott az első antiszemita kijelentés. Egy, az erdélyi magyarok számára is jobbára ismeretlen helyi politikus a magyarországi kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarca kapcsán kijelentette: "Magyarország lassan második Izraellé válik, nincs kiút." A fenti incidensnél nagyobb horderej? és jóval összetettebb az az eseménysor, amely Eörsi Mátyás kolozsvári látogatásához kapcsolódik. Erről és a népszavazás utáni hangulatról kérdeztük az RMDSZ szenátorát, a román szenátus jogi kabinetjének elnökét, Eckstein-Kovács Pétert.
– Szenátor Úr, Ön hogyan vélekedik az Erdélyben december óta újra és újra fellángoló antiszemita indulatokról?
– Szomorú és szégyenteljes érzést okoznak ezek az ügyek minden jó érzés? emberben. Kevés az, hogy hivatalos eljárást indít az állam az ilyen mondatokat szóló személyekkel szemben, egy ilyen eljárás lefolytatása nem teszi meg nem történtté az elmúlt hetek eseményeit. Működik egy Országos Diszkriminációellenes Tanács, az ő hatáskörükbe tartozik az eljárás lefolytatása. Többek között abban az esetben is, melyben az antiszemitának minősíthető megnyilvánulásokat is elbírálták, illetve megtorolták. A Székely Nemzeti Tanács ülésén az egyik küldött egyéb kijelentések kíséretében azt mondta felszólalásában, hogy míg Romániát a románok, Franciaországot a franciák vezetik, addig Magyarországot nem a magyarok, hanem zsidók kormányozzák és vezetik. Emiatt a Diszkriminációellenes Tanács megállapította a gyűlöletbeszéd tényét, és 5 millió lej büntetést szabott ki az elkövetőre.
– A Tanács mióta működik?
– A jogszabály megszületése a 2000. évhez köthető, de a konkrét munkát csak utána 2-3 évvel kezdte el a testület, és azóta végzi a feladatát. Egyébként Asztalos Csaba, az RMDSZ által delegált elnök vezeti ezt a testületet.
– Van már olyan tekintélye ennek a testületnek, hogy megelőzze a rasszista és antiszemita kijelentéseket Romániában?
– Több precedensérték? pert folytatott már különböző fajta diszkriminációk esetében ez a tanács, amelyeknek itt nálunk komoly visszhangja volt. Ez azonban önmagában még kevés, mert nem tudja megfékezni a politika popularista szónokainak szájából elhangzó kijelentéseket. Az ilyen és ehhez hasonló szövegek eltüntetéséhez a híres erdélyi tolerancia kevés, nem lehet hallgatni ebben az ügyben, nyilvánosan kell elhatárolódni ezektől.
– Ön jó ideje politikus. Hallott már Erdélyben ehhez hasonló, nyíltan antiszemita megnyilvánulást?
– Lappangó antiszemita érzelmek léteztek eddig is, viszont újdonság, hogy ezek a kijelentések a közéletbe kerültek, és már nyilvánosan is elhangzanak. Sajnos azt kell, hogy mondjam, Erdélyben termékeny talajra hullottak az anyaországi indulatosabb, kirekesztőbb, megosztóbb politikát sürgető hangok. Meggyőződésem azonban, hogy sikerül ezeket a hangokat elfeledtetni, és nem lesznek tartósan a politikai közbeszéd eszközei, mint Magyarországon.
– Az MVSZ elnöke, Patrubány Miklós is hasonló hangnemet próbált megütni kolozsvári sajtótájékoztatóján
– Egészen pontosan nem ismerem a Patrubány-féle nyilatkozatot, mindenesetre érdekes, hogy egyfajta szerecsenmosdatás folyik a kolozsvári egyetemi ügyben. Nincsen gazdája, senki nem vállalja, hogy ő mondta volna az ominózus kijelentést. Ugyanakkor a szervező fiatalok azt mondják, bizonyára a palesztin néppel való szolidaritás hangja szólalt meg, amivel tulajdonképpen védik a névtelen bekiabálót, aki a Gázai övezetbe küldte Eörsi Mátyás parlamenti képviselőt beszélgetni.
– Túljutott már az erdélyi magyarság azon az érzelmi sokkon, amit a decemberi népszavazás okozott?
– A március 15-én zajlott események is azt mutatják, hogy meglehetősen mély nyomokat hagyott a népszavazás eredménye. Ugyanakkor az is látható, hogy vannak, akik ezt az elégedetlenséget tudatosan és folyamatosan szítják, napirenden tartják. A megoldás kulcsa ebben az ügyben, úgy érzem, nem csupán az erdélyi magyarság kezében van.
Csángó panaszok Rómának
Erdélyben is gyászolják a pápát. Azonban nem mindenki rajongott feltétlenül II. János Pálért. A legutóbbi népszámláláskor Romániában közel egymillió-egyszázezren vallották magukat római katolikus vallásúnak. Erdély egészére vetítve ez közel nyolcszázezer katolikus hívőt jelent.
2005. 04. 08. (IX/14)
