Tony Blair úton a parlamentbe. Még egy ciklust vállalna Fotó: Reuters
Mivel Tony Blair tavaly azt ígérte, hogy harmadik terminusa vége felé visszalép majd pozíciójából, pártjának most a lehető legnagyobb többséget kell megszereznie ahhoz, hogy hátralévő hivatali idejét lendületesen kezdhesse meg. Bár a legtöbb szakértő szerint a Munkáspárt győzelme várható, kérdés, hogy mekkora előnyre sikerül majd szert tenniük. Nem lehet ugyanis tudni, hogy az iraki háború körüli huzavonával felbőszített munkáspárti szavazók közül hányan járulnak majd az urnák elé. Több felmérés szerint, míg Blair támogatóinak csak közel a fele nyilatkozott úgy, hogy május 5-én elmegy majd szavazni, az ellentábor szavazóinak mintegy 75 százaléka jelezte ugyanezt.
Blair tavalyi kijelentése szövetségeseit is meglepte, népszerűségi mutatóit azonban egyelőre nem sikerült megemelnie vele. Néhány elemző szerint gondot jelenthet majd számára, hogy kiesett a szavazás szempontjából kulcsfontosságúnak számító Közép-Anglia "kegyeiből", amelyet még a Munkáspárt megreformálása után sikerült megnyernie. Blair most nem számíthat a korábbiakhoz hasonló elsöprő győzelemre. Egyes előrejelzések szerint a 2001-es 166 mandátumos többség most akár 56-ra is lecsökkenhet. Ugyanakkor Blairnek legalább 70-100 mandátumos többségre lenne szüksége, hiszen az utóbbi két évben már egyre inkább szembesülnie kellett a saját pártján belüli "lázadók" lépéseivel, akik elsősorban az iraki háborúval kapcsolatos döntése, valamint a magánszférának az oktatásba és az egészségügybe való bevonása fölötti elégedetlenségük miatt fordultak szembe a miniszterelnökkel.
Bár Michael Howard vezetése alatt 2003 óta a toryk is új erőre kaptak, a Munkáspártnak nem igazán ellenfelei okozzák a nagyobb fejtörést, hanem saját szavazóbázisa: mivel lehetne rábírni őket arra, hogy május 5-én ne maradjanak otthon? Blair nagy valószínűséggel azzal próbálja majd aktivizálni szavazótáborát, hogy a választási kampány középpontjába az elmúlt évek gazdasági eredményeit helyezi: vezetése alatt ugyanis az ország gazdasági növekedése töretlen volt, a munkanélküliségi ráta és a kamatok pedig soha nem voltak ilyen alacsonyan.
2005. 04. 08. (IX/14)
