Több szakértő tart attól, hogy az Egyesült Államok olyan szövetségesei, mint például Egyiptom, Szaúd-Arábia és Pakisztán – amelyeknek kormányait Washington egyébként bírálja –, hogyan értékelik majd az elhangzottakat. Az elemzők azt is felvetették, vajon Bush arra célzott-e, hogy demokráciát akar majd létrehozni Kínában? Vagy vissza akarja fordítani az Oroszországban tapasztalható központosítási törekvéseket? Vajon meddig megy majd el Észak-Koreával és Iránnal szemben nukleáris ambícióik miatt? Néhány ázsiai nemzet máris abbéli gyanakvásának adott hangot, hogy a beszéd olyan agresszív külpolitikát vázolt fel, amely további globális feszültségekhez vezethet. A kommunista Észak-Korea az elmúlt napokban például egyenesen "a demokrácia elpusztítójának" titulálta Washingtont, amely "kegyetlenül megnyirbálja más országok szuverenitását".
A kritikusok szerint a jövőt felvázoló beszéd a megszokottnál is több vallásos szóképet és utalást tartalmazott. Mark Rozell, a George Mason Egyetem politológia professzora és vallásszakértője szerint "az elnökválasztás eredményei fényében Bush elnök minden eddiginél bátrabban használ vallásos utalásokat nyilvános beszédeiben. Persze nem ez az első eset, de ezt most sokkal közvetlenebb formában tette, mint korábban." Deborah Caldwell, a Beliefnet nev? on-line vallási magazin főszerkesztője szerint ugyanakkor Bush szavai több vallás követői számára is megnyugtatóan hangzottak.
2005. 01. 28. (IX/4)
