A Kelet-Jeruzsálemet Abu Disz arab falutól elválasztó fal Fotó: Reuters
Az összesen mintegy 700 kilométer hosszú, elektromos védőfalszakaszokból, betonfalakból, árkokból, őrtornyokból és egyéb akadályokból álló kerítésnek a főváros körül épülő szakasza közel 70 kilométeres lenne. A tanulmány szerint a falra mindenképpen szükség van, hiszen az elmúlt három év során a terrortámadásoknak 22 százalékát Jeruzsálemben követték el. Ugyanakkor azt is hozzáteszi: megépítése jelentős nehézségeket okozhat majd a város külterületén élő arabok számára, hiszen kerületeket fog kettészelni, és több ezer jeruzsálemi arabnak kell majd ellenőrző pontokon átkelnie ahhoz, hogy munkahelyére elérhessen, egészségügyi ellátáshoz juthasson, vagy éppen meglátogathassa rokonait. Így a Jeruzsálem körüli nyomvonal betartása nagy valószínűséggel az arab lakosság izraeli oldalra történő átköltözését eredményezné. A 680 ezer fős lakosságú Jeruzsálemben minden harmadik lakó arab.
Bár a nyomvonal az északi határvonal mentén élő közösségekből közel 25 ezer embert zár majd ki Jeruzsálemből, Izrael Kimhi, a tanulmány szerzője és az intézet egyik vezető kutatója szerint várhatóan legalább 40 ezer izraeli személyi igazolvánnyal rendelkező, de a város határain kívül élő arab akar majd gazdasági okokból a városba költözni. A migráció eredményeképpen Kelet-Jeruzsálemben várhatóan megnövekszik majd a népsűrűség, ami nagyobb terhet róhat a város közintézményeire, elsősorban az iskolákra és a kórházakra. Ez a folyamat már el is kezdődött, s ennek megfelelően a belvárosi lakásárak gyorsan emelkednek, ugyanakkor a kerítésen kívül eső területeken az ingatlanok ellenértéke drámaian
visszaesett. Ez viszont oda vezethet, hogy a palesztin fennhatóság alatt álló területekről vándorlás indul majd meg Jeruzsálem határvidéke és külterületei felé. "A kerítés egyik következménye az lehet, hogy több arab lesz majd Jeruzsálemben és környékén, mint előtte, ez pedig nem az izraeli kormány érdekeit szolgálja" – tette hozzá Kimhi.
A fal tervezett teljes hosszából egyébként eddig 25 százalék készült el, de végső nyomvonala még vita tárgyát képezi. Az építés költségei akár 3,4 milliárd dollárra is rúghatnak, de a végleges összeg és falhossz még nem ismert. A növekvő nemzetközi és hazai nyomás hatására Ariel Saron a közelmúltban kijelentette: a nyomvonal humanitárius okokból történő megváltoztatásának lehetőségét még fontolóra kell venni. Az Izrael belbiztonságáért felelős miniszter szerint a Jeruzsálem északi és déli pereménél húzódó fal építése várhatóan az év végére fejeződik majd be. A tervek szerint a nyomvonal délen körülkeríti majd a Har Homa és Gilo nevű, a központtól távol eső részeket, míg északon túllépi a városhatárt és magába foglalja a Maaleh Adumim és Givat Zeev nev? nyugati parti városokat is. A keleti peremvidéken a kerítés Abu Dis egyes részeit is levágná, de ennek a résznek a megépítése további jóváhagyásra vár.
2004. 01. 23. (VIII/4)
