Francia katonák egy kötélhúzóversenyen Afganisztánban. Lemaradtak Fotók: Reuters
Powell nem nevezte meg, hogy pontosan milyen retorziókra is gondolt, azonban kifejtette, hogy "Franciaországgal való kapcsolatainkat Párizs makacs magatartásának fényében felül kell vizsgálnunk". A nyilatkozatot követően Powell úgy döntött, hogy telefonon is egyeztetni kíván francia kollégájával, Dominique de Villepin külügyminiszterrel azokról az intézkedésekről, amelyeket Washington helyezett kilátásba Párizs ellen az iraki háború kapcsán tanúsított magatartása miatt – írja a Le Monde.
Powell nyilatkozatára azt követően került sor, hogy az elnöki hivatal, a külügyminisztérium, és a Pentagon magas rangú tisztségviselői hétfőn megbeszélést tartottak arról, hogyan is alakítsák a jövőben kapcsolataikat az iraki beavatkozást leghangosabban ellenző Franciaországgal. A megbeszélést már előző hétre tervezték, azonban az elhalasztásra került azt követően, hogy Jacques Chirac francia elnök – több mint két hónapi szünet után – felhívta telefonon George W. Bush elnököt. A két vezető eszmecseréjét a francia elnöki hivatal "pozitív" jelzővel jellemezte, a washingtoni Fehér Ház megelégedett a "tárgyszer?" minősítéssel. Nevük elhallgatását kérő amerikai tisztségviselők szerint a megbeszélésen semmi konkrét döntés nem született. A felmerült lehetőségek között szóba jött az is, hogy Washington a minimálisra fogja korlátozni Párizs befolyását a NATO ügyeiben – írja a Figaro.
Jean-Francois Copé francia kormányszóvivő a minisztertanács ülése után nyilatkozva reagált Colin Powell pár órával korábbi tévényilatkozatára. Copé igyekezett kisebbíteni a washingtoni fenyegetés súlyát és emlékeztetett arra, hogy a Powell-interjúban burkoltan jelzett amerikai retorziónak nincs helye a két fél jelenlegi kapcsolataiban.
Ugyancsak a Powell-nyilatkozat kapcsán Dominique de Villepin, a francia diplomácia vezetője szerdán Ankarában hangsúlyozta, hogy Párizs a jövőben is "a nemzetközi jogrend védelmében" kíván eljárni. "Franciaország az iraki válság időszakában a nemzetközi közösség nagy többségével együtt meggyőződése és elvei alapján cselekedett a nemzetközi törvényesség védelme érdekében, és a jövőben is így kíván eljárni" – jelentette ki.
A Le Monde elemzője a francia álláspont védelmezéseként kifejti, hogy Chirac elnök a nemzetközi jogrend nevében tanúsított ellenállásának oka az volt, hogy Párizs mélyebben érzi át az arab világ realitását, mint "a megelőző háborút kiforraló washingtoni méregkeverők". Az amerikai erőpolitika ellensúlyaként fellépő francia diplomácia
a meggyőzés eszközét választotta a nyomásgyakorlás helyett. Azáltal, hogy a francia-német ellenvetés fő szószólójaként elsőszámú képviselőjévé vált az "öreg európai politikának", célja az volt, hogy alternatívát fogalmazzon meg egy olyan világban, amelyben egyetlen ország sem tud immár szembeszállni a tengerentúli szuperhatalommal – írta a Le Monde.
2003. 04. 25. (VII/17)
