Kattintson a képre a nagyobb mérethez
Phenjan ezt követően felmondta az Atomsorompó Egyezményt. Azt sem rejtette véka alá, hogy nagy hatótávolságú hordozórakéták kikísérletezésével foglalkozott és foglalkozik továbbra is. Betetőzésül attól sem riadt vissza, hogy háborúval fenyegesse az egész világot, ha bárki gazdasági megtorló intézkedéseket léptetne életbe ellene. A válasz mind ez ideig késett.
A Fehér Ház a napokban megkezdte bizonyos szankciók kidolgozását Észak-Korea ellen. Ezek magukban foglalnák az észak-koreai fegyverszállítmányok leállítását, valamint azoknak a pénzátutalásoknak a megszüntetését, amelyeket Japánban élő koreaiak küldenek hazájukba. Az intézkedéseket természetesen csak abban az esetben foganatosítanák, ha Phenjan továbbra sem mond le atomfegyverek előállítására irányuló törekvéseiről. Az elmúlt hétvégén amerikai hivatalos körök kifejtették: a kormánynak nem áll szándékában nyomást gyakorolni a megtorló intézkedések életbe léptetése érdekében, mivel a csendes-óceáni szövetségesek továbbra is ellenzik az elgondolást; az ENSZ Biztonsági Tanácsa pedig minden bizonnyal az iraki kérdésre fogja összpontosítani figyelmét a következő hetekben.
A Pentagon és a külügyminisztérium azonban a szankciók részletes terveinek a kidolgozásával foglalkozik arra az esetre, ha Phenjan további jelentős erőfeszítéseket tesz atomfegyverek kifejlesztésére. Számos szakértő szerint csupán idő kérdése, hogy Észak-Korea folytassa nagy hatótávolságú rakéták kifejlesztését célzó kísérleteit, vagy elkezdje nukleáris üzemanyagainak újrafeldolgozását és alkalmassá tételét atomfegyverek előállítására. Sok amerikai politikusnak okoz aggodalmat az is, hogy amennyiben az Egyesült Államok támadást indít Irak ellen, Phenjan kihasználja majd az alkalmat a fegyvergyártásra.
Washington számára súlyos nehézséget jelent, hogy sem Oroszország és Kína, sem Japán és Dél-Korea nem hajlandó támogatni a Phenjannal folytatott kereskedelem megszüntetését. A Bush-kormánynak tehát más utakat kell keresnie. A Pentagon tervezői számításba veszik amerikai katonai erők alkalmazásának lehetőségét rakéták vagy nukleáris fegyverek gyártásához alkalmas anyagok szállításával gyanúsítható észak-koreai hajók és repülőgépek megállítására, illetve visszafordítására. Amerikai vezetők szerint ugyanis a rakétatechnológia Iránnak, Iraknak és más országoknak való eladása a külföldi valuták fő forrása volt az éhező Észak-Korea számára. Ilyen katonai lépésre már volt példa, amikor decemberben amerikai erőkkel karöltve tevékenykedő spanyol hadihajók megállítottak egy észak-koreai teherszállítót, amely tizenöt Scud rakétát vitt Jemenbe. Végül azonban Washington kiszolgáltatta a rakétákat, mivel nem volt törvényes joga a szállítmány elkobzására.
Az Egyesült Államok fontolóra vett azonban a koreai polgárságra kiható intézkedéseket is. Ezek között lehet az amerikai élelmiszer- illetve üzemanyag-szállítmányok csökkentése, bár a Bush-kormány hangsúlyozza, hogy az élelmiszert nem használja fel politikai célok elérésére. Egyes szakértők és törvényhozók azt javasolják a Fehér Háznak, gyakoroljon nyomást Kínára, hogy csökkentse Észak-Koreába irányuló segélyeit, amíg Phenjan nem állítja le nukleáris programját. Peking azonban vonakodik az ilyen lépéstől, attól tartva, hogy Észak-Korea összeomlik, és az éhező menekültek milliói özönlenek majd Kínába.
Miközben Irak ügye megosztotta az európai országokat a tekintetben, hogy az Egyesült Államok tegyen-e egyoldalú lépéseket Szaddám Huszein lefegyverzésére, Észak-Korea ügyében azt szeretnék, hogy Washington kezdjen kétoldalú tárgyalásokat, és lehetőleg intézze el a dolgot egyedül. Amint Bush elnök megjegyezte: a különböző térségek esetleg különböző stratégiát igényelnek, de nem más-más alapelveket. A múlt héten egyébként a Nemzetközi Atomenergia Hivatal 31:0 arányban elfogadta Észak-Korea megbélyegzését a nukleáris biztonsági tényezők semmibe vétele miatt, és átutalta ezt az időzített bombát a Biztonsági Tanácshoz "hatástalanításra". Most ott vesztegel, mivel senki sem akar hozzányúlni.
2003. 02. 21. (VII/8)
