Basar Asszad látogatóban a londoni Lord Mayor rezidenciáján. Ismerkedik Fotó: Reuters
Legalább ötvenkét, új légvédelmi rendszert és alkatrészeket tartalmazó ládát csempésztek Szíriából Irakba december eleje óta. A hírszerzők szerint a fegyverek orosz gyártmányúak, és egy belorusz közvetítőn keresztül kerültek a szíriaiakhoz. Nyilvánvalóan gyenge lábakon áll Asszad véleménye, hogy az USA kormányának az a listája, amely a terrorizmust támogató államok között szerepelteti Szíriát, csak politikai okokból jött létre. Ugyancsak szemére vetik a közel-keleti arab országnak, hogy vegyi fegyverek gyártásával foglalatoskodik, s titkon olajat kap a szankciók sújtotta Iraktól, azt állítva, hogy csak a régi vezetékeket tesztelik... Kevés haladást ért el Szíria az emberi jogok betartása terén is, amióta a jelenlegi elnök két éve hatalomra került apja halála után: még mindig tartanak fogva embereket politikai nézeteik miatt.
A szíriai elnököt négynapos londoni útján mégis szívélyesen fogadta Tony Blair brit miniszterelnök, mivel a közel-keleti ország kulcsfontosságú szerepet játszik a térségben. Különösen nem közömbös, miként fog viszonyulni az amerikaiak által tervezett esetleges iraki beavatkozáshoz. A közel-keleti békefolyamat szempontjából is hangsúlyos Szíria álláspontja, mivel az ENSZ tizenöt tagú Biztonsági Tanácsának is tagja jelenleg. Pont ezért érdemelte ki a Nyugat bizonyos fokú elismerését, hiszen megszavazta a világszervezet 1441. számú, az iraki fegyverzet ellenőrzéséről szóló határozatát, bár azt az elnök is elismerte, hogy a szíriaiak által nem túlságosan szívelt határozatot azért fogadták el, mert nem akartak a többséggel szemben szavazni. Szíria ugyancsak jó pontokat szerzett a Nyugat előtt, amikor késznek mutatkozott titkosszolgálati együttműködésre az al-Kaida elleni harcban. A szíriai elnök újságírói kérdésre viszont "sajtófelelősöknek" nevezte a Szíriában vendégül látott Hamasz, Hezbollah, Iszlám Dzsihád és a Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevű, palesztin öngyilkos merényletekért felelős terrorista szervezetek képviselőit. A palesztin terrorista csoportok szíriai központjáról szólva Asszad Londonban hangsúlyozta: a palesztinoknak nincs olyan szervezetük, amely megvédené őket Saron izraeli miniszterelnöktől, aki "gyilkolja őket", ezért ezek a csoportok nem terrorszervezetek.
Asszad már londoni útja előtt védelmébe vette a palesztin öngyilkos merénylőket, mivel támadásaik "reakciót jelentenek Saronnak a civil palesztin emberek ellen gyakorolt terrorizmusára".
A szír elnök Blairrel folytatott tárgyalásai után kijelentette: bárki, aki öncélúan háborút indít Irak ellen, "elmebeteg". Szerinte a térség problémáit az ott élő népeknek kellene megoldaniuk, s a Timesnak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy egy Irak elleni amerikai háború "termékeny talajt" jelentene a terrorizmus számára az egész Közel-Keleten. Országokat osztana meg, menekültek áradata indulna el, a nemzetgazdaságok megroggyannának, a külföldi befektetések lecsökkennének s elharapózna a szegénység – állítja Asszad.
Blair miniszterelnök szemmel láthatóan igyekszik mindent elkövetni a közel-keleti béke elérése érdekében: Asszaddal folytatott megbeszélései után bejelentette: a jövő hónapban Londonba hívja a palesztin vezetőket, hogy újból életet leheljenek a halódó közel-keleti békefolyamatba. A tárgyalások témája: hogyan segítheti elő a nemzetközi közösség a "kétállamú nemzet" létrejöttét. Blair meghívja még a közel-keleti kvartettet: az USA-t, az uniót, Oroszországot és az ENSZ képviselőit, de Izrael nem vesz részt a megbeszéléseken.
2002. 12. 20. (VI/51)
