F–16-osok bevetésen Irak fölött. Uralják a légteret Fotó: Reuters
Hivatalos forrásokból megerősítették, hogy az Egyesült Államok Stratégiai Parancsnoksága áttekintette és felfrissítette az iraki katonai célpontok listáját. Az effajta munka egyébként általában véve is feladata a parancsnokságnak a világ más pontjaival kapcsolatban, a jelenlegi munka azonban a Franks tábornok által javasolt tervekhez kívánt konkrét célpontokkal szolgálni. A parancsnokság felméri az iraki célpontokat, és azt, hogy milyen amerikai fegyverekkel lehet megsemmisíteni őket. A terv ezenkívül tartalmazza a támadások időzítésének módját is. Az iraki katonai akció véghezvitelére több terv is létezik, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy elsőként az iraki légvédelmi parancsnokságok, radar- és rakétakilövő állomások kerülnek sorra. Ilyen módon az iraki légtér ellenőrzése az amerikai hadsereg kezébe kerülhet. A Stratégiai Parancsnokság szintén áttekinti azoknak a célpontoknak a listáját, amelyeken tömegpusztító – nukleáris, vegyi és biológiai – fegyverek lehetnek.
Egy nappal az után, hogy Amerika a szeptember 11-ei terrortámadás halottaira emlékezett, George W. Bush elnök az ENSZ Közgyűlése előtt készül beszédet mondani.
A lapzártánk utáni, ultimátum jelleg? beszéd hangsúlyozni hivatott az iraki fenyegetés nagyságát, felhívva a figyelmet arra, hogy a jelenlegi helyzet a nemzetközi szervezet szavahihetőségét kérdőjelezheti meg. A tervek szerint az amerikai elnök "Irak elleni akcióra" kíván felhívást tenni, elítélve Szaddám Huszein elnyomó rezsimjét, a terror támogatását és a tömegpusztító fegyverek Irakban folyó fejlesztését. Korábban az elnöknek az ENSZ-hez fűződő viszonyáról szóló kérdésre Ari Fleischer elnöki szóvivő a következőket mondta: "Az elnök reméli, soha nem történik meg, hogy az ENSZ nem tud megfelelni a világ kihívásának."
Londonból kedden azt jelezték, hogy brit diplomaták újabb ENSZ-határozatot dolgoznának ki, melyben a világszervezet határidőt szab Szaddám Huszeinnek a fegyverzetellenőrző bizottság beengedésére; az Egyesült Államok javaslatot tenne a határozat elfogadására. Brit hivatalos körök szerint még nem dőlt el véglegesen, melyik ország nyújtaná be a javaslatot. Jelezték azonban, hogy várakozásaik szerint a Biztonsági Tanács napokon vagy egy héten belül várja egy ENSZ-határozat elfogadását. Tony Blair brit miniszterelnök, aki az Irak elleni katonai akció tervében Bush legközelebbi szövetségesének bizonyult, kedden kijelentette: ő és az amerikai elnök adnak egy utolsó esélyt Bagdadnak, hogy beengedjék a fegyverzetellenőröket. Bush terveit bátorítja az a tény is, hogy Franciaország esetleg hajlandó részt venni az iraki fenyegetés elhárításában azzal a feltétellel, hogy az ENSZ elfogadja azt. Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes szerint Jacques Chirac kijelentése, amellyel támogatna egy Irakkal szembeni kétlépcsős megközelítést, első lépésben az ENSZ közreműködésével, "hatalmas változást" jelent a francia hozzáállásban. Ennek ellenére Bush elnök továbbra is kész egyoldalúan fellépni Irak ellen, ha szükséges, bár keresi a nemzetközi támogatás lehetőségét – derült ki Colin Powell amerikai külügyminiszter szavaiból. Powell a hétvégén a Fox Newsnak azt is elmondta, hogy az elnök valószínűleg még az év vége előtt kéri az amerikai kongresszus támogatását az Irak elleni katonai akcióhoz.
Scott Ritter, az ENSZ fegyverzetellenőrző bizottságának korábbi vezetője, aki sokáig érvelt az Irakkal szembeni háború ellen, az elmúlt napokban azzal a váratlan kijelentéssel lepte meg Bagdadot, hogy azonnal és feltétel nélkül be kell engedni az országba a fegyverellenőröket. Az iraki nemzetgyűlésben elmondott beszédében Ritter hangsúlyozta: ez az egyetlen módja az amerikai támadás elkerülésének. "Hadd legyek nagyon egyenes: az egyetlen út a békéhez ott kezdődik, hogy Irak azonnal és feltétel nélkül beleegyezik az ENSZ fegyverzetellenőreinek viszszatérésébe" – jelentette ki. A világszervezet ellenőrei 1998-ban hagyták el az országot, nem sokkal azelőtt, hogy brit–amerikai bombatámadások kezdődtek Irak ellen. Azóta nem térhettek vissza az országba, mivel Bagdad azzal vádolta őket, hogy kémkednek. Ritter négy évvel ezelőtt lemondott tisztségéről, és azóta élesen kritizálja Amerika Irakkal kapcsolatos politikáját. Hétvégi beszéde kétnapos bagdadi látogatása során hangzott el.
2002. 09. 13. (VI/37)
