Nelson Mandela, Ahmed Salim és Vilmos herceg. Megnyitották a konferenciát Fotó: Reuters
Hivatalos napirend híján a küldöttek a Kofi Annan ENSZ-főtitkár által javasolt témakörökkel foglalkoznak az első hét folyamán, hogy előkészítsék az állam- és kormányfők hétvégi találkozóját. A csúcskonferencia a Rio de Janeiróban tartott Föld-csúcs tízéves évfordulójára ült össze, s többek között feladatának tartja, hogy áttekintse a környezet globális helyzetében azóta bekövetkezett változásokat, s elősegítse a Rióban aláírt szerződések gyakorlatba ültetését. Várhatóan azonban aligha lehet konkrét eredményekre számítani ennyi kormány- és államfő, miniszter és kormányon kívüli szervezet részvételével. Ahogy azt egy olasz küldött megfogalmazta: mindenki pesszimista, hiszen a találkozó aligha lesz képes bármit is produkálni néhány Nyugat-ellenes kirohanáson kívül, amilyeneket a tavalyi durbani, rasszizmus elleni konferencián már hallani lehetett. A Föld barátai mozgalom tagjai máris bejelentették: Kanada, az Egyesült Államok és Ausztrália "a környezetvédelmi gonosz tengelyének" része.
A találkozón megtárgyalják többek között a globális környezetvédelem olyan lehetőségeit, mint például a szegénység megszüntetése, az éghajlatváltozások, az erdők és a víz, csakhogy amikor a legérzékenyebb témák felvetődnek, a kritikusok szerint minden ország a maga érdekeit fogja előtérbe helyezni. A fejlett és fejlődő országok között nézeteltérés van utóbbiak támogatásának, a technológia átadásának, a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények megvalósításának kérdésében. Az USA és az EU pedig az energia problémáját látja gyökeresen másként, megegyezés aligha várható.
A szkeptikusok malmára hajtja az is a vizet, hogy Bush amerikai elnök távolmarad a találkozóról. Szerintük ez a tény, valamint az, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó aláírni a kiotói jegyzőkönyvet, azt jelzi, hogy a jelenlegi amerikai vezetés nem helyez hangsúlyt a környezetvédelemre. Mások szerint viszont a kiotói egyezmény nem old meg semmit, porhintésről van csupán szó, s a szegényebb országok azon törekvéséről, hogy nyomás alá helyezzék elsősorban az USA-t.
Thabo Mbeki dél-afrikai elnök mindenesetre valószínűleg joggal állapította meg, hogy a riói csúcs óta a világ keveset tett az ott felvázolt célok elérése érdekében. A dél-afrikai vezetőnek az a megnyilvánulása viszont, hogy be kell fejezni a gazdag kisebbség és a szenvedő szegények tömegei között meglévő "globális apartheidet", sokakban visszatetszést keltett.
A nagyvállalatok küldötteinek jelenléte elégedetlenséggel tölti el a környezetvédő és szegénységellenes csoportokat, akik attól tartanak: a befolyásos üzletemberek el fogják téríteni a találkozót. A nagyvállalatok rángatják a bábok zsinórjait a kulisszák mögött – állítják a Föld barátai mozgalom képviselői. Az üzletemberek viszont úgy érzik, azért érkeztek Johannesburgba, mert bármilyen, környezettel kapcsolatos döntést is hozzanak a politikusok, nekik kell majd őket végrehajtaniuk. Az üzleti világban máris elterjedtek azok az aggodalmak, hogy olyan zárónyilatkozatot fognak aláírni, amely a cégek, kormányok és kormányon kívüli szervezetek közötti együttműködést fogja sürgetni. Mindenesetre már konkrét eredményt mutathat fel annak az egyezménynek a kész vázlata, amely 2015-re a tengerek halállományának újra feltöltését tervezi, bár ez halászati tilalmak bevezetését is maga után vonhatja. A mintegy kétszáz résztvevő országnak nehéz lesz viszont olyan akciótervet összeállítania, amely segítene lecsökkenteni a szegénységet a világban, miközben megőrzi a környezet állapotát.
Megosztottak az országok olyan kérdésekben is, hogyan lehet a szegények milliárdjait tiszta eredet? energiával és vízzel ellátni. A csúcstalálkozó célja, hogy elérjék: felére csökkenjen annak a több mint egymilliárd embernek a száma, akik ma nem jutnak hozzá tiszta vízhez, s azé a jelenleg még több mint kétmilliárdé, akik nem megfelelő higiéniai körülmények között élnek. Külön terveket akarnak kidolgozni, hogy a szegények is hozzájussanak az elektromos áramhoz és egészségügyi ellátáshoz, visszafordítsák a mezőgazdaságilag megművelt földterületek romlását, s elősegítsék a globális környezetvédelmet.
A szegényebb országok azzal vádolják a gazdag északot, hogy nem képes a múltban tett ígéreteit megtartani. Az európaiak szerint az USA nem teljesíti a fejlődő országokkal közös kérésüket, hogy tűzzenek ki a fejlődéssel és környezettel kapcsolatos célokat és határidőket.
A fejlődő országok azt szeretnék, hogy a Nyugat ígérje meg: növelni fogja a segélyeket, s jobban megnyitja piacait, míg az USA és a nyugati államok nem akarnak erről szólni a csúcs végső nyilatkozatában. A baloldali környezetvédők olyan, sokak szerint képtelen ötletekkel is előállnak, hogy a nyugati országokban csökkentsék az életszínvonalat, amivel szerintük javítani lehetne a szegény országok és a környezetvédelem helyzetén.
Az AIDS is fontos témája a találkozónak. Nelson Mandela korábbi dél-afrikai elnök drámai bejelentést tett: három közeli rokona halt meg a halálos kórban. Minden kilencedik dél-afrikai lakos HIV-fertőzött vagy AIDS-beteg.
2002. 08. 29. (VI/35)
