hetilap

Orosz díszszázad készül Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter fogadására. Csendben távozott Fotó: Reuters

Vlagyimir Putyin orosz elnök és más moszkvai vezetők visszautasították Donald H. Rumsfeld amerikai védelmi miniszter arra irányuló törekvéseit, hogy a két ország közösen mondja fel az 1972-es rakétaelhárító fegyverekről (ABM) szóló szerződést. Az indok az volt, hogy az egyezmény előírásai a nemzeti rakétavédelem kérdésében "feltétlenül összekapcsolódnak" a stratégiai atomfegyvertárak csökkentésével. Miután Rums-feld a Kremlben találkozott Putyin elnökkel és Szergej Ivanov védelmi miniszterrel, kifejtette: a megbeszélés középpontjában azok a lehetőségek álltak, amelyeknek segítségével mindkét állam maga mögött hagyhatja az ABM-egyezményt, illetve a Bush-kormányzat folytathatja nagyra törő rakétavédelmi terveit. Putyin viszont kijelentette, hogy Oroszország nem mondja fel a szerződést, illetve hangsúlyozta annak kapcsolódását a START I. és II. megállapodásokhoz. Ivanov leszögezte: "Most arra kell figyelmet fordítanunk, hogyan korlátozzuk a támadó rendszereket, és hogyan kapcsoljuk őket össze a védelmi rendszerekkel… Nem látok semmiféle lehetséges utat arra, hogy egy bonyolult kérdést mindössze néhány hónap alatt oldjunk meg." Hozzátette azonban, hogy a felek "igen behatóan és aktívan tárgyalnak a dologról". Rumsfeld és más magas rangú amerikai vezetők szerint a Bush-kormányzat rakétavédelmi kísérletekre és telepítésre, valamint az alaszkai kísérleti telep felépítésére irányuló tervei nem éveken, de hónapokon belül beleütköznek az ABM-szerződés előírásaiba. Rumsfeld elmondta: a kormány egy-két hónapon belül nyilvánosságra hozza, milyen mértékben kívánja csökkenteni a mintegy hétezer nukleáris robbanófejből álló stratégiai fegyvertárát. Hozzátette azt is, hogy hajlandó egyidejűleg tárgyalni az oroszokkal mind az atomfegyverek korlátozásáról, mind pedig a rakétavédelemről, azonban kijelentette: mivel ezek a kérdések alig függnek össze egymással, az Egyesült Államok nem ígéri meg bizonyos számú robbanófej megsemmisítését cserébe azért, hogy Oroszország megváltoztassa vagy felmondja az ABM-szerződést, illetve, hogy lehetővé tegye a további rakétavédelmi kutatásokat, fejlesztéseket és kísérleteket. 

Az ABM-szerződés még Richard Nixon és Leonyid Brezsnyev elnökök tárgyalásainak eredményeként jött létre, hogy betiltsa az olyan, nagy hatótávolságú rakéták ellen irányuló országos védelmi rendszereket, amilyeneket most a Bush-kormányzat akar létrehozni. A hidegháború során destabilizáló tényezőként tekintették a rakétavédelmi rendszereket, amelyek a védelmi törekvések ellensúlyozása végett egyre több rakéta gyártására késztették az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót. George Bush elnök és Michail Gorbacsov szovjet államfő 1991-ben írta alá a START I. szerződést, amely mindkét fél támadó atomfegyver-állományát hatezerre csök-kentette. A START II. egyezmény1993-ban jött létre Bush és Jelcin elnökök jóvoltából, és előírja, hogy mindkét ország háromezer, illetve háromezer-ötszáz robbanófejre korlátozza az állományát. Ez a megállapodás azonban mégsem lépett életbe, mivel az orosz törvényhozás olyan feltételeket fűzött hozzá, amelyek nem feleltek meg az Egyesült Államoknak. 

A mostani tárgyalások során Ivanov orosz védelmi miniszter rámutatott: a legelőnyösebb az lenne, ha mindkét fél ezerötszáz robbanófejre csökkentené állományát. Rumsfeld azonban kifejtette, hogy a mennyiség kérdését számos tényező bonyolítja, mivel a robbanófejek számát a fennálló esetleges veszélyek, valamint az Egyesült Államok megfontolásai szerint a nemzetközi biztonságot fenyegető, atomerővel rendelkező országok szövetségeinek tekintetbe vételével kell vizsgálni.

Ezzel egy időben a diszkriminációellenes ENSZ-bizottság elmarasztalta az USA-nak a fajgyűlölet terén tanúsított magatartását, illetve javaslatot tett a halálbüntetés megszüntetésére, valamint a rendőri brutalitások azonnali kikü-szöbölésére. Áprilisban a Világszervezet Emberjogi Bizottsága támogatta a halálbüntetés felfüggesztését az egész világon, de az Egyesült Államok elutasította a felhívást. Az USA egyike azoknak az országoknak, amelyeknek magatartását a bizottság vizsgálat tárgyává tette. Az ENSZ-szerv meghallgatásai egybeesnek az e hónapban a dél-afrikai Durban városában sorra kerülő, fajgyűlölet elleni világkonferencia előkészületeivel. Washington ennek bojkottálásával fenyegetett egy arab tervezetről folyó vita kapcsán, amely Izraelt fajgyűlölet gyakorlásával vádolja.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek