A szász-coburgi dinasztiához tartozó Szimeon, az új bolgár kormányfő. Trónról a bársonyszékbe Fotó: Reuters
Szimeon már a választási kampány kezdetekor a szakértelem mellett tette le a voksát. Stábjában kezdettől fogva olyan tanácsadók vették körül, akik valóban értékeket hoztak létre az általuk képviselt területeken. A miniszteri posztok betöltésénél is ezt az elvet követte, a jelöltek között szakértők sora található. Mivel Szimeont nem kötik pártérdekek, olyan személyek is szívesen vállalnak általa felajánlott posztokat, akik eddig tudatosan távol tartották magukat a politizálástól. Az új módszerrel egyértelműen szocialista beállítottságú személyektől az előző kormány szakértőin át sokan kerültek előtérbe.
Az új miniszterelnök tervei között az első helyen a gazdaság rendbehozatala szerepel. Egy olyan államról beszél, amely nem szól bele a gazdasági életbe. Az új közigazgatás kiépítésével kapcsolatban Szimeon az erős depolitizálás célját hangoztatja. A török kisebbség egy miniszteri posztra biztosan számíthat majd, és az eredeti elképzelésekkel ellentétben képviselőik több bizottságvezetői helyre és helyi közigazgatási posztra is esélyesek. A kölcsönös bizalom jegyében – ahogyan egyik vezetőjük, Remzi Oszman, a földművelésügyi tárca várományosa fogalmazott – a törökök inkább lemondanak a bázisuknak számító település és környéke közigazgatási posztjáról, hogy az etnikai egyensúly ezáltal fel ne boruljon.
Az új kormányban három helyre is markáns szocialista érzelm? személyek esélyesek, akiknek a neve nem nőtt öszsze a korrupcióval. Az előző kormány tisztának bizonyult emberei szintén hasonló helyzetbe kerültek.
Az új kormány a nemzetközi porondon is jó eséllyel indulhat. Hivatali idejének megkezdése után Szimeon a nemzetközi tőke megnyerésén szeretne fáradozni. A támogatást jól jelzi, hogy egy amerikai vállalat éppen most jelentette be egy 100 millió dolláros beruházás megkezdését, amihez az USA is vállal garanciákat. Az olcsó, és viszonylag jól képzett munkaerő valószínűleg más befektetőket is az országba fog vonzani. A multinacionális cégek az elmúlt időkben egyébként is komoly érdeklődést mutattak az új piac felé. Elemzők szerint a mára viszonylag drágává vált közép-kelet-európai országok – Magyarország, Lengyelország és Csehország – után a beruházások helyszíne áttevődik a valószínűleg kedvezőbb feltételeket kínáló balkáni államokba, így Bulgáriába is. A NATO számára sem érdektelen a térség, stratégiai szempontból fontos államról lévén szó. Így az integráció sincs annyira messze, mint sokan gondolták. Szimeon, ismerve az európai politikai viszonyokat, valószínűleg ezen a téren is tud majd újat hozni az országba.
A bolgár politikai folyamatok jelzés értékűek lehetnek az egész Balkánra nézve. A szomszédos Jugoszláviában éppen a napokban fogadták vissza a jugoszláv trónörököst – ha nem is mindjárt kormányfőnek. Hatvan évvel az után, hogy a jugoszláv királyt elűzték trónjáról, Karagyorgyevics Sándor jugoszláv trónörökössel, a szerb uralkodócsalád tagjával közölték: visszatérhet a királyi család hivatalos belgrádi lakhelyére, abba a palotába, amely korábban Tito, majd Szlobodan Milosevics hivatalos rezidenciájaként szolgált. Karagyorgyevics ez év márciusában nyerte vissza jugoszláv állampolgárságát, és most családja visszatérésén munkálkodik.
2001. 07. 21. (V/29)
