Függetlenségpárti hívek. Várniuk kell Fotó: Reuters
Az elszakadáspártiak vezetője, Milo Gyukanovics montenegrói elnök az ország megosztottsága ellenére kitart a függetlenség létrehozása mellett, amihez szerinte Szerbiának semmi köze. Gyukanovics közölte, hogy a függetlenségpárti montenegrói kormányzat folytatja az elszakadás tervének megvalósítását, és jelenleg nincs is oka stratégiát változtatni.
Az eredmények nem teljesen igazolják az elnök szavait, ezért szerb részről már most úgy értékelik a végeredményt, hogy Jugoszlávia fenn fog maradni. Szerbiai politikusok kijelentették, hogy tisztában vannak azzal: a szövetség keretein változtatni kell ahhoz, hogy sikeresen működhessen tovább. A montenegrói központi választási bizottság által közzétett végleges eredmények szerint a jelenleg is kormányzó "Montenegróé a győzelem" koalíció harmincöt képviselői helyet kap majd a hetvenhét fős parlamentben – jóval kevesebbet a Gyukanovicsék által reméltnél, és kevesebbet a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többségnél is. A fő vetélytárs, az "Együtt Jugoszláviáért" harminchárom mandátumhoz jutott – ez valójában körülbelül ötezer szavazatnyi különbséget jelent, megfigyelők szerint ilyen szoros eredmények mellett nehéz lenne népszavazást tartani a függetlenségről. A Liberális Szövetség hat helyet foglalhat el – ők szintén elszakadáspártiak, de jóval radikálisabbak ebben a kérdésben, mint a győzelmet aratott koalíció. Az albán szavazók összesen két kis párt három helyét biztosították.
Nyugati választási megfigyelők szerint a választás "fő vonalaiban" szabályosan zajlott le, kirívó esetek nem voltak. A nyugat-európai országok elég gyorsan reagáltak. Gyukanovicsék nem kis meglepetésére az eddig függetlenedési törekvésüket sürgető európai és észak-amerikai vezetők most hallgatnak eddigi ígéreteikről, és a szerbekkel való tárgyalásokra szólították fel a kisebbik tagállamot. "Nincs szükség újabb balkáni államokra" – mondta Carl Bildt, az ENSZ főtitkárának balkáni ügyekben illetékes főmegbízottja, és ezzel most nyugaton mindenki egyetért. "Az elismerés nem jelent semmit, mert ez automatikusan kijár egy népszavazás után, de az új államnak a stabilitást is biztosítani kell. Az emberben felmerül a kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e még egy államra a Balkánon, vagy a stabilitás elérhető úgy is, ha az újonnan létrejött országok és az Európai Unió között szorosabbra fűzik az együttműködést. Én azok közé tartozom, akik úgy vélik, nem kell már több új állam" – jelentette ki Bildt, és ehhez hasonló véleményt fogalmazott meg Anna Lindh, az EU soros elnöki tisztét betöltő svéd külügyi tárca vezetője is.
Lindh szerint: "A Nyugat-Balkánt egy újabb krízishelyzet veszélyezteti a montenegrói választásokat követően. A függetlenség szószólói már nyáron népszavazást akarnak. A montenegrói társadalom nagyon megosztott ebben a kérdésben, a következmények pedig súlyosan érinthetik Jugoszláviát is. Egy ilyen jelzés mit jelenthet Koszovónak? Mi történne ezután Macedóniában vagy Boszniában? Az EU, az USA-val és Oroszországgal együtt, igen fontos szerepet játszik ebben a térségben, s mi a jugoszláv föderáció keretében elindított reformokat teljes mértékben támogatjuk, és a demokratikus dialógus mellett szállunk síkra." Oroszország szintén nem látná szívesen a szövetség felbomlását, ezzel úgy látszik, egyre jobban kezdenek egyetérteni a nagyhatalmak vezetői.
Úgy tűnik, ha Gyukanovics el is kezdené a népszavazás előkészítését, sehonnan nem kapna segítséget. Az új kormány megalakításához először meg kéne nyernie az albán pártokat és a liberálisokat is, ha ez sikerül, akkor sincs kétharmados többsége. A népszavazás kiírásához viszont a parlamenti képviselők kétharmadának a támogatása is kell. Az Európa Tanács ennek fényében óvatosságra intette a győzteseket: nem szeretnének még egy válsággócot az amúgy sem békés Balkánon.
2001. 04. 28. (V/17)
