Arab köntösbe öltözött izraeli nő egy baloldali tüntetésen. Békét most? Fotó: Reuters
Példátlan taktikai húzásként az izraeli hadsereg egy egysége tankokkal hatolt be a Hán Júnisz menekülttáborba, amely egyike a legrégibb menekülttáboroknak a Gázai övezetben. A katonák lerombolták azokat az épületeket, amelyekből palesztin orvlövészek izraeli célpontokra lőttek. A kialakult tűzharcban két palesztin életét vesztette, és negyvenen megsebesültek. Az AFP hírügynökség adatai szerint ezzel 474-re emelkedett a szeptemberben kezdődött intifáda, azaz palesztin felkelés halálos áldozatainak száma. Benjámin Ben Eliezer védelmi miniszter a hadsereg rádióadásában sikeresnek nevezte a hadműveletet, és kijelentette, hogy Izrael kész újra tárgyalóasztalhoz ülni a palesztin féllel. A hadművelet célja az volt, hogy Arafatot a konfrontálás helyett ismét a béketárgyalások útjára tereljék. A védelmi miniszter elmondása szerint Izrael nem szándékozott visszafoglalni a megszállt területeket, a parancs egyszerűen arra szólt, hogy megsemmisítsék azokat a pontokat, ahonnan aknagránátokkal lőtték a szomszédos zsidó településeket. Ben Eliezer egyértelműen önvédelmi hadműveletnek minősítette a történteket.
Uzi Landau közbiztonsági miniszter kiemelte, hogy a támadás a terrorizmus elleni szisztematikus fellépés része volt. Landau hangsúlyozta, hogy az összes terrortámadás mögött egyértelműen Jasszer Arafat áll, akit nem békepartnerként, hanem Szaddám Huszein iraki elnök partnereként kell kezelni. Az elmúlt hónapok gyermekáldozataira utalva Landau "háborús bűnösnek" nevezte Arafatot, akit bíróság elé kell állítani.
A szerda esti megbeszélésen izraeli és palesztin biztonsági vezetők találkoztak Martin Indyk amerikai nagykövet Tel Aviv melletti rezidenciáján, miközben Ciszjordániában és a Gázai övezetben újabb összecsapások történtek. A találkozón az izraeli küldötteket Avi Dichter, a Sin Bét belbiztonsági szolgálat feje, a palesztinokat Dzsibril Radzsub ciszjordániai biztonsági főnök képviselte. Az amerikai nyomásra létrejött megbeszélésen részt vettek a CIA képviselői is. A találkozó kézzelfogható eredményeket nem hozott, mindkét fél ragaszkodott ahhoz, hogy a másik fél hagyjon fel az erőszakkal. Azt azonban megerősítették, hogy következő megbeszélésre is sor fog kerülni. Ariel Saron miniszterelnök az izraeli Maariv cím? napilapnak nyilatkozva kijelentette: amennyiben folytatódnak az izraeli telepek elleni támadások, újra beveti a katonaságot a palesztin fennhatóságú területeken. "A terrorista akciókat támogatóknak tudniuk kell, hogy nincsenek biztonságban még az »A« zónában sem" – közölte Saron. Az izraeli miniszterelnök egyben azt is világossá tette, hogy a Gázai övezetben és Ciszjordániában lévő zsidó telepek evakuálása akkor sem áll szándékában, ha megegyezésre jutnának a palesztinokkal. Saron hangot adott azon véleményének, hogy Jasszer Arafat palesztin elnök "szarvashibát követne el" a palesztin állam egyoldalú kikiáltásával, mivel ebben az esetben ő Izraelhez csatolná a megszállt területeken létesült zsidó településeket. A palesztin fennhatóság alatt lévő területeken jelenleg mintegy 150 településen körülbelül 200 ezer zsidó él.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »