A cikk szerint általános nemzetközi tendencia az elrabolt műkincsek sorsának tisztázása: az amerikai múzeumok közzéteszik az 1932 és 1945 között gazdát cserélt műtárgyaik listáját, a tavalyi év végén pedig a Cseh Köztársaságban jogszabályokat hoztak az ilyen műtárgyak szisztematikus visszaadására. A brit kormány beleegyezett abba, hogy kárpótolja annak a családnak az örököseit, amely annak idején a nácik által megszállt Belgiumból menekülve élelemért volt kénytelen túladni egy XVIII. századi festményen, és a kép végül a londoni Tate Galériában kötött ki. 1999 októberében Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalos kanadai látogatása során Magyarország ünnepélyesen visszakapta az illegális úton Montrealba került Giorgio Vasari-képet, a Kánai menyegzőt.
A fenti példákkal állította szembe a cikk szerzője a New Yorkban élő Martha Nierenberg által indított pert, amely az úgynevezett Herzog-gyűjtemény visszaadására irányul. Az első fokon eljáró magyar bíróság hiába ítélt a felperes javára (elrendelve tizenegy festmény visszaadását), a magyar kormány fellebbezett, és a képeket mindmáig nem adták át. A fellebbezést idén bírálják el. A lap úgy véli, hogy a magyar állam időhúzásra játszik, azt remélve, hogy a Herzog-örökösök elhalnak, vagy elveszítik érdeklődésüket. A The Wall Street Journal megfogalmazása szerint Magyarország nem tartja magát ahhoz a világszerte elismert szabályhoz, hogy a vitatható módon megszerzett kulturális javak visszaadása erkölcsi kötelezettség.
A cikk a Herzog-gyűjtemény történetének részletes ismertetése folyamán kitér arra is, hogy az egykori teljes kollekció mintegy egyharmada vélhetőleg Oroszországban található. A cikk írója szerint Oroszország jelezte, hogy az egyéni igénylőkkel folytatott tárgyalásokat előnyben részesítené egy olyan, volt második világháborús ellenféllel szemben, mint Magyarország. Megjegyezte azt is: az örökösök, látva, hogy Magyarország mennyire vonakodik visszaadni az állami kézben levő műtárgyakat, nem tudják, vajon hasznukra lenne-e az, ha Magyarország visszakapná Oroszországtól az elrabolt kincseket.
A The Wall Street Journal szerint Magyarország nem halogathatja tovább az örökség visszaadását, nem hivatkozhat a kommunista időkben hozott államosítási törvényekre. A Zsidó Világkongresszus – olvasható a cikkben – támogatást ígért a további igénybejelentésekhez, és jelenleg két újabb potenciális igénylő tervezi, hogy pert indít.
2001. 03. 10. (V/10)
