A még 2000 júniusában nyilvánosságra hozott törvényjavaslat, melyet Nicolas About szenátor – az ő nevéhez fűződik többek között a vitatott jogkör? Euro-rendőrség felállítására vonatkozó kezdeményezés – és Catherine Pickard képviselő fogalmazott meg, 173 "veszélyesnek" titulált vallási közösséget sorol fel. A javaslatot a francia nemzetgyűlés már tavaly elfogadta, a szenátus elé pedig e héten került.
A törvény értelmében – többek között – támadható a protestáns felekezetekben bevett gyakorlatként működő, úgynevezett tizedfizetés is, melynek értelmében az egyháztagok jövedelmük egy részével anyagilag is támogatják egyházuk működését.
A törvény megszövegezői úgy vélik: mindezen "megelőző intézkedések" nagymértékben hozzájárulnak a közbiztonság fenntartásához. Emberi jogi aktivisták szerint a franciaországi vallásellenes támadások mögött az egyre inkább elburjánzó politikai korrupció áll, amiről a hatalmi szervek lázasan igyekeznek elterelni a közvélemény figyelmét. Az elmúlt pár évben például több mint 200 politikus ellen folyt bírósági eljárás, amelyek során legalább 150 elmarasztaló ítélet született. A bíróság tavaly kétszer is elmarasztalta Jacques Guyard képviselőt, aki elkészítette az 1996-os szektákról készült jelentést, illetve aki az 1999-es hasonló céllal életre hívott bizottság elnöke volt.
Az új törvény valószínűleg mintegy 500 ezer embert érint Franciaországban. A törvényben felsorolt 173 "veszélyes szekta" között szerepelnek többek között például a Jehova Tanúi, a Szcientológia Egyház, a baptista közösségek, és számos pünkösdi-karizmatikus egyház is. Az új francia törvény értelmében más vezető amerikai politikushoz hasonlóan "veszélyes szektataggá" minősült Bill Clinton, volt amerikai elnök, vagy Al Gore volt elnökjelölt is.
A törvénnyel kapcsolatosan nyilatkozva John Graz, a Nemzetközi Egyesület a Vallásszabadságért nev? testület főtitkára megjegyezte: "A törvény igazi célpontja maga a vallás. Naivitás lenne azt gondolni, hogy csak a listán szereplő vallási csoportok kerültek veszélybe."
A francia szigorítás ellentétes egyébként a tavaly szeptemberben Brüsszelben közzétett, az Európai Unió alapjogokra vonatkozó chartájának vallásszabadságról szóló pontjával is. Ez kimondja: az unió minden polgárának joga "szabadon megváltoztatnia vallását vagy hitbeli meggyőződését, illetve gyakorolnia azt – akár egyedül, akár másokkal közösségben, nyilvánosan vagy a magánszférában – joga továbbá, hogy kifejezze vallását vagy hitét tanításban és gyakorlatban egyaránt". (10. cikkely a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságáról)
2001. 01. 27. (V/4)
