Ben Nighthorse Campbell szenátor beszédet mond az Amerikai Indiánok Nemzeti Múzeuma
alapkőletételén Washingtonban. Sok szín? a politikai paletta Fotó:
MTI
Az első erőpróba a republikánus oldalon zajlott le Iowa államban, ahol akadt ugyan
nem várt fordulat, de nagyjából a papírformának megfelelő eredmény született.
Meglepetésként könyvelték el, hogy Elizabeth Dole a harmadik helyen végzett, míg
Patrick Buchanan és Dan Quayle alaposan lemaradt. George Bush győzelme szinte biztosra
vehető volt, s az sem számított váratlannak, hogy Steve Forbes másodiknak futott be.
Akkoriban a demokrata oldalon Al Gore alelnök uralta a mezőnyt, és bár hallatszottak
olyan hangok, hogy Bill Bradley New Jersey-i szenátor, a New York-i Knicks kosárlabdacsapat
egykori élvonalbeli játékosa benevez a versenybe, komolyabb esélyt senki nem jósolt
neki.
Azóta viszont sok víz lefolyt a Mississippin, amelynek partján Bradley szenátor
szeptember elején hivatalosan is bejelentette részvételét a versenyben. A
Clinton-ellenes demokrata pártiak jó része támogatja a volt sportembert, aki szinte
minden beszédében bírálja a jelenlegi kormányzat gazdaságpolitikáját. A legmeglepőbb
az, hogy az elmúlt hét folyamán a republikánus vezetők közül sokan úgy
nyilatkoztak: megdöbbenti őket Bradley váratlan felfejlődése Gore alelnökkel
szemben, akit egyrészt hátrányosan érint hosszú politikai kapcsolata Clintonnal, másrészt
szinte megbénít gyenge politikai képzettsége. Az ellenlábas párt szószólóinak többsége
annak a véleményének adott hangot, hogy bizony félnek Bradley szenátortól. William
Kristol, a "The Weekly Standard" cím? konzervatív folyóirat szerkesztője és kiadója
kifejtette: "Két héttel ezelőtt a republikánusok még egymás vállát veregették,
és gratuláltak egymásnak, mivel a felmérések szerint Bush 15 ponttal vezetett Gore
alelnökkel szemben. Most már aggódnak Bradley miatt." Így áll tehát a bál a
demokrata oldalon.
A republikánusoknál sokkal bonyolultabb a helyzet. Jóllehet George Bush texasi kormányzó
még mindig a párt éllovasa, már nem vezet olyan fölényesen, mint hetekkel ezelőtt.
Igaz, hogy az ő pénztárába özönlött be a legtöbb dollár, az összeg meghaladja az
ötven milliót, de a tekintélyén csorba esett, amikor nem volt hajlandó válaszolni
arra a kérdésre, hogy kábítószerezett-e fiatal korában. Aztán történt még egy
kis galiba. Egy iskolai látogatása során ugyanis az egyik diák kérésére nem tudott
megnevezni egyetlen könyvet sem, ami gyerekkorában a kedvence lett volna. Szintén nem
szolgál előnyére, hogy mielőtt 1995-ben Texas kormányzója lett, sohasem teljesített
szolgálatot választott közhivatalnokként. Ugyanakkor ő volt az, aki fellendülést
hozott Texas államának, és sok jó reformot vezetett be.
Érdekes módon az iowai második helyezett, Steve Forbes szinte alig mutatkozik. A hónap
első harmadában ugyan ellátogatott Floridába, hogy elvigye konzervatív gazdasági, társadalmi
és politikai értékrendjéről szóló nézeteit a legnagyobb afro-amerikai baptista
egyháznak, de üzenetét, mint az várható volt, nem fogadták túlságosan szívesen.
Elizabeth Dole kampányáról sem kerül nyilvánosságra sok hír. Mindössze annyi szivárgott
ki, hogy hírközlési igazgatója megvált tőle, és helyére nem lesz könny? megfelelő
személyt találni.
Annál nagyobb izgalmat keltett republikánus körökben, amikor Pat Buchanan jelezte,
hogy esetleg elhagyja a pártot, és megkísérli elnyerni Ross Perot Reform Pártjának
elnökjelöltségét. Hivatalos bejelentése ugyan még nem hangzott el, de egy
nyilatkozatában "a Demokrata Párt fénymásolatának" nevezte a Republikánus Pártot.
Lett is erre nagy lótás-futás, fogak csikorgatása, ugyanis ezt a népszerű TV-kommentátort
képesnek tartják arra, hogy szavazatok egész tömegét rabolja el George Bushtól.
1992-ben Buchanan komoly kihívást jelentett az idősebb George Bush számára.
Dan Quayle volt alelnök teljesen lemaradt Iowa államban, és már feladni készült a
harcot, végül mégis bent maradt a versenyben. Van még egy republikánus jelölt, aki
nem vett részt az iowai erőpróbán, a konzervatív John McCain arizonai szenátor,
akinek Buchananhoz hasonlóan a közelmúltban jelent meg egy könyve "Faith of My
Fathers" (Apáim hite) címmel: a szenátor apjának és nagyapjának története.
Mindketten tengernagyok voltak az Amerikai Haditengerészetnél, ahol a szenátor is szolgált,
sőt öt évet töltött hadifogságban. Egy egyetemi hallgató a könyv dedikálására várva
így nyilatkozott: "Aki elolvassa ezt a könyvet, meglátja, hogy ez az ember olyan
politikus, amilyet Amerika még sosem látott." Ő azonban ennek ellenére másra fog
szavazni, a szerencsés fickó pedig Bill Bradley. Az igazság kedvéért le kell szögezni,
hogy McCain szenátor sok konzervatív szavazatot fog szerezni az előválasztásokon.
Az elnökjelöltségért folyó versengés mellett a legérdekesebb vetélkedés New York
államban zajlik, mégpedig a szenátori székért. A harc minden valószínűség szerint
az ország első asszonya, Hillary Rodham Clinton, és New York város polgármestere,
Rudolph Giuliani között fog eldőlni, bár hivatalosan még egyikük sem lépett szorítóba
a nevezett cím elnyeréséért. Giuliani javára írható, hogy New York városát ismét
biztonságosabb, és a réginél sokkal tisztább lakóhellyé tette. Hillary aszszony mást
nem tud felmutatni, mint azt, hogy az elnök felesége. Az sem írható a javára, hogy még
sohasem lakott New York államban. Politikai felkészületlenségéről tanúskodott néhány
korábbi nyilatkozata is, de legújabban is több dologgal fordította maga ellen a szavazópolgárok
egyes rétegeit. Az egyik az volt, amikor a Clinton házaspár házat vásárolt Chappaqua
városkában 1,7 millió dollárért. A hitelhez a jótálló szerepét Clinton elnök
egyik fő pénzfelhajtója, Terry McAuliffe vállalta, aki 1 millió 350 ezer dollárt
helyezett letétbe. A Konzervatív Kampány Alap nev? szervezet megvádolta Hillary
Clintont: a kezes által letétbe helyezett összeg arra szolgál, hogy a First Lady lakóhelyet
szerezzen New York állam területén, mivel ez az alapfeltétele jelöltségének. Tehát
az összeg kampány célú adomány, amely meghaladja a magánszemélyektől származó
kampányadományokat korlátozó ezer dolláros felső határt.
A választásokra csak 2000 novemberének első keddjén kerül sor, és addig még a gyávából
hős, a hősből gyáva is lehet. Nincs előre lejátszott mérkőzés, és voltaképpen még
az utolsó napokban sem lehet jóslatokba bocsátkozni, ki kell tehát várni a végét. A
választást követő napon azonban már mindannyian okosabbak leszünk.
1999. 10. 02. (III/39)
