1972 – Arafat ekkor még alaposan ráijesztett a világra
Abu Daud elmondja, hogy ő volt az, aki a fegyveres támadókat felkészítette az akcióra,
felkutatta a sportolók szálláshelyeit, majd el is kísérte a merénylőket az olimpiai
falu kerítéséig. Csak akkor hagyta el Münchent, amikor a német rendőrök megpróbálták
a foglyul ejtett izraeli sportolókat kiszabadítani, ami végül is kiváltotta a vérengzést.
A vallomástevő szerint a merénylet előkészületeiről Jasszer Arafat is tudott, és több
más palesztin vezető támogatta őket. Abu Daud gyakori vendég volt Kelet-Európában:
terrorista "pályatársával", Carlos-szal együtt diplomáciai útlevéllel gyakorta
az NDK-ban pihente ki az akciók fáradalmait. Abu Daud memoárjai kapcsán a moszkvai
Kommerszant cím? hetilap feleleveníti Jasszer Arafat fiatalkori életútját is. A
kilencvenes évekre Nobel-békedíjas politikussá vált palesztin vezető 1956-ban
Nasszer egyiptomi elnök támogatásával létrehozta a "Fatah" elnevezés?
szervezetet, amelynek egyik célja ellensúlyozni Szíria növekvő befolyását az arab
világban. Arafat 1963-ban Jordánia területén létesített kiképzőbázisokat a
palesztin felszabadítási mozgalom számára, és 1964. december 31-én esett át a tűzkeresztségen:
egy izraeli kisvárosban próbálkozott a vízvezeték felrobbantásával – sikertelenül.
Ez nem kedvetlenítette el, új lendülettel látott neki a sok elszórt palesztin
csoportocska egyesítésének. Az izraeliek elleni terrorháború a hatvanas évek végéig
több száz zsidó áldozatot követelt.
1968-ban Arafat bejelenti a Palesztin Felszabadítási Szervezet megalakulását. A
moszkvai lap szerint ezzel új szakaszba lépett a zsidó állam elleni harc, amely a
hetvenes és nyolcvanas évek terrorhullámát eredményezte: robbantás a Tel Aviv-i repülőtéren,
izraeli sportolók elleni merénylet az 1972-es müncheni olimpián, terrorcselekmények Bécsben
és Rómában. A felelősséget minden esetben olyan szervezetek vállalták magukra, akik
kapcsolatban voltak Arafattal – állítja az orosz hetilap.